Informatikával a koronavírus ellen
A SZTAKI és a Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTA támogatásával felajánlotta az MTA Cloud felhővel integrált, több ezer processzort és több terabájt memóriát tartalmazó saját számítási felhőjének kapacitását az új koronavírus okozta járvány elleni küzdelemre.
A SZTAKI első körben csatlakoztatta gépeit a Folding@Home nemzetközi kutatási projekthez és közösségi számítási platformhoz, ahol már futnak olyan feladatok, amelyek eredményei kifejezetten a járvány megállítását szolgálhatják. Az itt futó első projektek arra keresik a választ, hogy a koronavírusok hogyan kapcsolódnak az úgynevezett ACE2 receptorhoz. A Wigner Adatközpontban eddig is több, nagybiztonságú adatkezelést követelő orvosi projekt futott, így a SZTAKI megfelelő tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy megbízható információtechnológiai támogatást nyújtson a hazai víruskutatási és genom-szekvenálási erőfeszítéseknek.
A technológia lényege, hogy egy adott számítási feladat elvégzésére több, akár földrajzilag különböző helyen található informatikai rendszert jelölhetnek ki. Így lehetővé válik összetett, hatalmas számítási kapacitást igénylő modellezési feladatok elvégzése olyan kutatóhelyek számára is, amelyek maguk nem rendelkeznek az ehhez szükséges hardvereszközökkel. A 90-es években a Kaliforniai Egyetem, a Berkeley SETI Research Center és a Space Sciences Laboratory már alkalmazott hasonló módszert a földönkívüli intelligenciák (SETI/Search for Extraterrestrial Intelligence) felkutatásában, ott magánfelhasználók ajánlhatták fel otthoni számítógépük kapacitásait a projekt érdekében. Ugyanilyen elv alapján működtek a MilkyWay@home és az Einstein@home projektek is. Az adathálózatok fejlődésének köszönhetően a 2010-es évekre alakult ki az úgynevezett cloud computing, amelyben a felhő kapacitásait mindig az épp aktuális feladatra csoportosítják át, majd a feladat végeztével felszabaduló kapacitások visszakerülnek a felhőbe, hogy új területen legyenek bevethetők.