Innováció, a jövő exportterméke
A rendezvény megnyitóján Mezey Barna rektor az innovációt a vízhez hasonlította, hiszen az éppoly nélkülözhetetlen az élethez, mint az innováció a fejlődéshez. A XXI. század legsikeresebb exportterméke az új ötlet – jelentette ki a rektor, aki szerint az innováció nem magányos tevékenység, hiszen egy ország innovációs tevékenysége függ a kormányzattól, a vállalatok szerepvállalásától és az oktatástól is. Az ELTE célja, hogy katalizátora legyen az együttműködésnek, ezért is szervezte meg az innovációs napot, ahol az ipari szereplők, az állami szféra és a felsőoktatás résztvevői kapnak találkozási lehetőséget.
Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár köszöntőjében elmondta: Magyarországnak szüksége van a szellemi műhelyekre és olyan emberekre, akik képesek mások előtt járni. A világ soha nem látott mértékű fejlődésen ment keresztül az elmúlt néhány évtizedben, amire kevesen vannak felkészülve. Hozzátette, szerencsés az az ország, amelynek olyen oktatási és tudományos központjai vannak, mint az ELTE. A gazdasági növekedés ugyanis az egyetemek körül kialakuló gazdasági területeken a legélénkebb. Az államtitkár arról is szólt, hogy a magyar gazdaságpolitikának már nem a válságkezeléssel, hanem a növekedés gyorsításával kell foglalkoznia annak érdekében, hogy felzárkózzunk a fejlett országokhoz. Ez azt jelenti, hogy át kell állnunk az innovációvezérelt fejlesztésre. Az Ipar 4.0 kezdeményezést éppen ezért dolgozta ki a kormány. A program az ipar minőségi megújulását, az erőforrások hatékony elosztását célozza.
A rendezvényen átadták az ELTE Innovációs Központja által meghirdetett hallgatói ötletpályázat díjait is. Magyar Dániel, a központ igazgatója összegezte: a felhívásra 27 pályázat érkezett, melyek közül első körben 14 kapott bemutatkozási lehetőséget. A szakértő zsűri végül öt pályaművet jutalmazott anyagi támogatással, és két különdíj is gazdára talált. Az első helyet és mellé az S4-IT Kft. különdíját az Informatikai Karon tanuló Varholik Máté és csapata szerezte meg. Bird of the Rings nevű innovációjukkal a madárgyűrűzést és a madárállomány monitorozását szeretnék hatékonyabbá tenni az erőforrásigény és a madarak halálozásának csökkentésével. A második díjat a TTK-s Bognár Csengele TournamEnter című versenyszervezést támogató szoftvere kapta, amellyel könnyedén átláthatóvá válik minden munkafolyamat. A harmadik díjat három alkotóközösségnek megosztva adták át: Gerencsér Dóra és a BIOM csapat az állami gondozásban lévő fiataloknak dolgozott ki komplex élménypedagógiai tréninget és naplót Magamvadon címmel; Istenes Petra és diáktársai pályaválasztás előtt álló középiskolásoknak nyújtanak segítséget a Yoloszaki kezdeményezéssel, amely révén a tanulók ki is próbálhatják a különféle hivatásokat; Horváth Georgina és társai projektje pedig a középiskolásokkal szeretné megismertetni a büntetőjogi alapismerteket. A Jófogás különdíját File Domonkos Blimpact Q&A kérdezz-felelek alkalmazása nyerte, amely lehetővé teszi mások véleményének megismerését és a saját vélemény kifejezését gyorsan és pontosan.
Az ELTE Innovatív Kutatója Díjat Pál Gábor, az ELTE Biokémiai Tanszékének egyetemi docense és Szakács Dávid, a tanszék tudományos segédmunkatársa közös találmányhasznosításért megosztva kapta speciális anyagok kifejlesztetésért, amelyekkel szelektíven lehet gátolni olyan immunológiai folyamatot, amely normális körülmények között a szervezetünk számára hasznos, védő funkciót lát el, ám szívinfarktust és szélütést követően a saját szervezetünk ellen fordul.
A tanácskozáson Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke az egyetemi kutatásfejlesztést és innovációt ösztönző rendszeréről beszélt. Kiemelte a hivatal szerepét a versenypályázati finanszírozásban, a stratégiai tervezésben és a magyar kutatásfejlesztés nemzetközi képviseletében, valamint a dinamikus együttműködés fontosságát a tudás létrehozói, felhasználói és az állam között. Véleménye szerint összehangolt pályázatkezelésre van szükség, hogy a felfedező kutatások, a kísérleti fejlesztések és a vállalati innováció kiegyenlítődjön. Az elnök kifejtette, hogy
jelenleg a GDP 1,4 százalékát költjük kutatásfejlesztése és innovációra, a minimális cél, hogy elérjük a két százalékot. Az NKFI Alap és uniós operatív programok forrásaiból 2015–2017 között 680 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás érhető el.
A források ugrásszerűen megnövekedtek az elmúlt években: a kutatási, fejlesztési és innovációs alapból 2016-ban 83 milliárd forint támogatást fizettek ki a felsőoktatási intézményeknek, kutatóintézeteknek, valamint vállalatoknak. Az egyetemek közül a sorban az ELTE a harmadik volt mintegy 3 milliárdos támogatással, csak a BME és az SE előzte meg.
Pálinkás József a résztvevőket pályázatok benyújtására biztatta, és kiemelte, hogy a felfedező kutatásokra igénybe vehető források is jelentősen növekedtek: míg 2014-ben 5,7 milliárd forintot oszthattak szét, addig 2017-ben 13 milliárd áll rendelkezésre.
Kacskovics Imre egyetemi tanár, a TTK Immunológiai Tanszékének vezetője az egyetem és az ipar együttműködéséről beszélt azon projekt kapcsán, melyhez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán 2,5 milliárd forint támogatást nyert az általa vezetett konzorcium. A professzor szerint az ELTE egyik kitörési pontja az élettudomány és a biotechnológia. A nyertes pályázatban nemcsak a molekuláris biomarker-kutatást fejlesztik, hanem akkreditált laboratóriumot is létrehoznak majd, innovációmendzsment szolgáltatási portfóliót dolgoznak ki, és hosszú távú együttműködésben megerősítik a gyakorlati biotechnológiai oktatást.
Horváth Zoltán, az IK dékánja a 9 országot tömörítő EIT Digital hálózatról szólva azt hangsúlyozta, hogy az ipari, egyetemi, kutatóintézeti együttműködésben az információtechnológia legnagyobbjai vesznek részt. Fő tevékenységét az oktatási és kutatási eredmények üzleti hasznosítása jelenti, ennek érdekében a felek innovációhasznosítási projektekben dolgoznak. Az egyik ilyen sikeres digitális pénzügyi együttműködést be is mutatták az innovációs napon. Az eBIZ alkalmazásban az ELTE az OTP-vel működött közre annak érdekében, hogy létrejöjjön egy olyan eljárás, mely a vállalati adminisztrációs terheket csökkenti, egyben a pénzügyi ügyintézést egyszerűsíti.
A második szakmai szekciót Kerékgyártó Gábor, Újbuda vállalkozásfejlesztési tanácsnoka vezette, és Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere nyitotta meg, aki méltatta az ELTE és a XI. kerület közötti kiváló együttműködést, valamint bejelentette a 2017-es Újbudai hallgatói startup pályázat kiírását is. A szekcióban Katona Bence a Hiventures kockázati tőke programját, Szalai Piroska a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány tevékenységét, Ács Zoltán a Design Terminál programjait, Bacsa László a Demola Budapest működését Petheő Attila pedig a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának oktatási és szakmai tevékenységét mutatta be. A szekció végén gyors bemutatkozási lehetőséget kapott a kiállításon résztvevő cégek közül pár kiválasztott, majd a legjobb kiállítói díj átadásával zárult a konferencia.
ELTE–Újbuda Innovációs Nap 2017
ELTE–Újbuda Innovációs Nap 2017
Az innovációs nap résztvevői
Az innovációs nap résztvevői
0
/
0
0
/
0