Interjú Scheuer Gyula kancellárral
Hogyan vonná meg kancellárságának első éves mérlegét?
Az ELTE esetében nem volt szükség pénzügyi konszolidációra, anyagi helyzete stabil volt. Az elmúlt egy év arról is meggyőzött, hogy az ELTE az egyik legjobb hazai egyetem, ami az oktatói és kutatói munkát illeti. Ennek ellenére a működést kiszolgáló intézmények hatékonyságát jelentősen javítani kellett. Munkába lépésemkor rögtön megkezdtük az egyetem átvilágítását. Több száz kollégát vontunk be a munkacsoportokba, amelyek tapasztalatait összegezve kialakítottuk az új szervezeti és működési szabályzatot, és létrehoztuk az egységes kari struktúrát. Úgy érzem, hogy mind az egyetem vezetésével, dolgozóinak többségével, mind a hallgatók képviselőivel sikerült a kancellári szervezetet és az új működési modellt elfogadtatni.
Az ELTE ma is az egyik legnevesebb magyar egyetem.
Remélem, ez még sokáig így marad, ugyanakkor a rendkívül gyorsan változó környezetben mindenkinek reagálnia kell a kihívásokra. A demográfiai folyamatok, a külföldi egyetemek elszívóhatása, amely minden területen megjelenik – a hallgatók, oktatók, kutatók esetében is –, egyre erősödő nyomás alá helyezi a magyar felsőoktatást. Már a jelenlegi pozícióink megtartása is megköveteli, hogy minden területen javítsunk az ELTE versenyképességén.
Mire gondol?
A piac ma nem a hírnevet értékeli, hanem a megszerezhető tudás és az egyetem által nyújtott szolgáltatások alapján rangsorol. A hallgatók figyelnek a piaci visszajelzésekre, ugyanakkor az is érdekli őket, milyen körülmények között kell eltölteniük hallgatói éveiket, mennyire korszerű, jól alkalmazható tudást kapnak, és milyen az oktatás infrastruktúrája. A szervezeti átalakulások, infrastrukturális fejlesztések a versenyképesség növelését szolgálják.
Milyen eredményt hoztak az eddigi lépések?
Eddig elsősorban a kancellári szervezetet érintették a változások, ugyanakkor Mezey Barna rektor vezetésével, a karok bevonásával megkezdődött az akadémiai kutatóterületek átvilágítása. Hangsúlyozni szeretném, hogy egy interaktív folyamatról beszélünk, amely során az egyetem vezetői, dolgozói, hallgatói visszajelzései alapján folyamatosan javítani kívánjuk a rendszer hatékonyságát. Az elmúlt közel egy év munkájának eredményei egyes területeken már láthatók, többek között az ELTE által elnyert kormányzati támogatások is ezt tükrözik. A kancellári rendszer bevezetése óta közel 6,5 milliárd forintos új forrásról született döntés, melyet infrastrukturális fejlesztésekre fogunk felhasználni. A kormányzati támogatás olyan nagyságrendű, amilyenre az elmúlt tíz évben nem volt példa. Reményeim szerint a fejlesztésekre fordítható összeg 2018-ig meg fogja haladni a tízmilliárd forintot. A források a Felsőoktatási strukturális alapból, uniós pénzekből és kormányzati hozzájárulásokból állnak. Túlzás nélkül állíthatom, hogy eddig minden megfelelően előkészített projektünkhöz megkaptuk a kormányzati támogatást.
Jut pénz a gyakorlóiskoláikra?
A gyakorlógimnáziumaink az egyetem ékkövei. Rendbetételükről egyeztetni szeretnénk az iskolák vezetőivel és szülői munkaközösségeivel. Az ELTE egyik erőssége a tehetséggondozás, amelyben a gimnáziumok mellett komoly szerepet vállalnak többek között a szakkollégiumok is. Ezt a tevékenységet mind pénzügyi tekintetben, mind pedig a szolgáltatások színvonalának emelésével támogatnunk kell. Kormányzati forrásból jelentős fejlesztés lesz a Bibó István Szakkollégiumban is. Kormányzati és saját, egyetemi forrásokból szeretnénk megújítani az Eötvös József Collegiumot is.
Mivel erősíthetik az ELTE helyzetét a felsőoktatásban?
Miközben az infrastruktúráról és szolgáltatásokról beszélünk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy az oktató-, kutatókollégáink, munkatársaink kiemelkedő munkát végeznek, ez adja a versenyképességünk alapját. Megkerülhetetlen az egyéni teljesítményeket jobban figyelembe vevő javadalmazási rendszer kialakítása. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégáinkat csak úgy tudjuk megtartani – amely egyébként a hosszú távú fennmaradásunk záloga –, ha anyagilag is honoráljuk a munkájukat. A versenyképességünk javítása érdekében előbb-utóbb rendeznünk kell a jövedelmeket is.
Ez azt jelenti, hogy béremelés lesz?
A rektor úrral úgy látjuk, hogy már idén is lesz lehetőség egy kisebb mértékű béremelésre, a jogszabály által garantált 15 százalékon felül is. Az adminisztratív dolgozók bérét egységesítenénk, az életpályamodellhez kapcsolódóan pedig az oktatói-kutatói jövedelmeket is rendezni szeretnénk.
Forrás: Magyar Idők