Irodalmi hagyományok és élő társadalom

A házigazda Eötvös Loránd Tudományegyetem irodalom- és filmtudományi oktatói, illetve tanárszakos hallgatói mellett több intézményből – egyebek mellett a Debreceni Egyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, a Zsigmond Király Egyetemről, a Corvinus Egyetemről – is érkeztek résztvevők a konferenciára. A tanárszakos hallgatók igényeire fókuszáló tanácskozás középpontjában három fő téma állt.

Az emlékévek, évfordulók az újraolvasás lehetőségeiként jelentek meg Hansági Ágnes előadásában, Sóki Diána, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa pedig a múzeumpedagógia interdiszciplináris szemléletű megközelítésére mutatott be gyakorlati példát. A társadalmi nem oktatásban betöltött szempontjaira Jablonczay Tímea és az ELTE tanárszakos hallgatóinak (Budai Csilla, Kornya Dávid, Zalatnay Lídia, Kárpáti Bernadett, Rideg Béla, Dobos Barna) előadásai fókuszáltak, illetve több tudományterület képviselői (Hadas Miklós, Kricsfalusi Beatrix, Molnár Gábor Tamás, Salga Imre, Vincze Teréz, moderátor: Dánél Mónika) kerekasztal-beszélgetésben vitatták meg a téma történeti és jelenre vonatkozó aspektusait.

Az interdiszciplinaritás és a szakmai együttműködés kialakításához kapcsolódott Lencse-Csík Orsolya módszertani előadása (Közterem Program), az irodalom és a földrajz érintkező területeiről pedig Pásztor Dóra egyetemi hallgató beszélt W. G. Sebald Austerlitz című művét értelmezve, míg a témához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésen módszertani példákat is áttekintettek a diákok (Havasi Zsuzsanna, Molnár Gy. Kadosa, Kocsis József, Király Zsuzsanna, Rálik Alexandra). 

A konferencia kiemelt eseményeként Parti Nagy Lajost kérdezte írói és költői munkásságáról Bartal Mária.

Az előadások szakmai színvonala azt is bebizonyította, hogy a tanárszakos hallgatók nemcsak nyitottak a változó társadalmi jelenségek iskolai vonatkozását illetően, hanem konstruktív és aktív módon is közreműködnek a szakmai párbeszéd létrehozásában, alakításában.