Ismét egységben a tudomány
Az "Egységben a tudomány" mottóval meghirdetett nyári egyetemet Borhy László, az ELTE rektora nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy az előző évekhez hasonlóan idén is feltűnően magas (188 fő) a résztvevők száma. Vajon mi teszi a nyári pihenésbe ékelt, közvetlenül a tanév lezárását követő nyári egyetemet ilyen népszerűvé? – tette fel a kérdést. Meglátása szerint
a kedvező fogadtatásban a közösség és a közösségi élmény kiemelkedő szerepet játszik,
hiszen minél több közösség alakul és minél több szálon tudnak a diákok a különböző magyar ajkú közösségekhez kapcsolódni, annál biztosabb alapokon nyugvó személyes és szakmai kapcsolatokra tehetnek szert. Fontos a kurzusok alatt megszerezhető tudás mértéke és értéke is, nem beszélve a választás lehetőségéről, hiszen a hallgatók érdeklődésüknek megfelelően jelentkezhetnek az órákra. Ráadásul idén – az önálló humántudományi kurzusokkal – immár kilencre bővült azon tudományterületek száma, ahol tovább képezhetik magukat a résztvevők. De a tanulás mellett a szabadidős és kulturális programok is rendkívül fontosak a hallgatók számára – tette hozzá. Borhy László végül arról is beszélt, hogy az egyetemek a nemzeti tudásanyag őrzői, és ennek gyarapításához a jelenlévő, kiváló képességű hallgatók is hozzájárulhatnak szorgalmas munkájukkal.
Maróth Miklós miniszterelnöki megbízott a közös nyelv által egységes magyar kultúra ápolását helyezte beszéde központjába, míg Menczer Tamás államtitkár kiemelte, hogy a magyar külpolitika fontos részét képezi a külhoni magyarok melletti kiállás és érdekeik képviselete. Ezek a közösségek erőforrások, amelyek tovább javíthatják az országok közti kapcsolatokat – mondta. Az eseményen felszólalt még Lőrinczi Zoltán helyettes államtitkár és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes is.
A hagyományos nyitóelőadást idén Horváth László, az Eötvös Collegium igazgatója tartotta Az Archimédés-palimpsestus: egy kézirat kalandos története címmel. A latin palimpsestus két görög szó összetételéből származik, és olyan „újból vakart” (vagyis újrahasznosított) pergament jelent, amelyről a korábbi szöveget leszedték, majd új szöveget írtak rá. Nem egyszer évszázadok telnek el, mire a tudósok előtt feltárulnak a különböző rétegek.
A Hüpereidész-szövegrészlet a középkorban még egy imagyűjtemény szövegrétegei alatt húzódott,
és a fölötte található Archimédész-szöveget is csak a 19–20. században élő dán filológus és Archimédész-kutató, Johan Ludvig Heiberg tárta fel a foliumokon. Ekkor azonban még nem tudták, hogy a híres görög matematikus szövege mellett Hüpereidész görög szónok beszéde is a lapokon rejtőzik; ennek felfedezésére egészen a 20. század második feléig várni kellett. Horváth László több, különböző nemzetiségű filológustársával együtt fordította le a felfedezett beszédet, a munkából később kötet is született. A professzor végül a szöveg keletkezésének korába is elkalauzolta a hallgatóságot, történeti és kulturális áttekintést nyújtva Hüpereidész világáról.
A nyári egyetem a megnyitó után a szekciók tudományos és kulturális programjaival folytatódott, a rendezvényt a hallgatók előadásai zárják majd.
A Kárpát-medencei Nyári Egyetemet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Miniszterelnökség támogatja.
Kárpát-medencei Nyári Egyetem 2019
Kárpát-medencei Nyári Egyetem 2019
Kárpát-medencei Nyári Egyetem 2019
Kárpát-medencei Nyári Egyetem 2019
0
/
0
0
/
0