Ismét sikeres volt az ELTE pályaválasztó fesztiválja
Az intézmény összegyetemi nyílt napján először Borhy László rektor köszöntötte az érdeklődő középiskolásokat. Kiemelte: a mai nap nagyszerű lehetőség a tájékozódásra, hiszen minden diák saját érdeklődésének megfelelően választhatja ki az őt foglalkozató tudományterületet, és egy időben, egy helyen, első kézből kaphat információkat az ELTE karainak munkatársaitól, bepillantva kicsit az ELTE kulisszatitkaiba. A rektor beszédében arra is választ adott, miért választaná most is az ELTE-t, csakúgy mint 37 ezelőtt. Magyarország legrégebbi folyamatosan működő oktatási intézménye speciális tudásanyagot biztosít a diákoknak, az elérhető szakok pedig a lehetőségek tárházát jelentik, már Szombathelyen is. Borhy László külön szólt arról, hogy
az ELTE a pedagógusképzés teljes spektrumát lefedi az óvóképzéstől a gyógypedagógiáig.
Az egyetem emellett a hallgatók későbbi jövőjét meghatározó tudományos kapcsolatépítés színtere is, érdemes tehát erre is kihasználni az egyetemi éveket. A rektor felhívta a figyelmet a szertágazó nemzetközi kapcsolatokra, a mintegy félezer Erasmus-partnerre is, és arra biztatta a jelenlévőket, hogy vigyék végig, amit "ELTErveztek", legyenek kitartóak, és gondoljanak arra, hogy egy jól "fELTEtt" kérdésben mindig ott rejlik a válasz.
Az ELTE évek óta az ország legnépszerűbb intézménye a továbbtanulás előtt álló hallgatók körében. Egyetemünk nemes hagyománya, hogy az összegyetemi nyílt napon köszönti azokat a gimnáziumokat, amelyekből érkezve a legtöbb elsőéves kezdett az ELTE-n. Példamutató oktatói-tehetséggondozói tevékenységéért idén Ezüst Eötvös Díjat vehetett át a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium és az Újbudai József Attila Gimnázium.
Ezt követően a tengerparti kövek között ősmaradványokra vadászó tudósokat bemutató filmkockákkal megkezdte előadását Ősi Attila geológus-paleontológus, az ELTEfeszt egyik főelőadója, aki saját életpályája felidézésével az elhivatott természettudós életét mutatta be a szakmájukat most kereső, de a természettudományok (legalábbis a dinoszauruszok) iránt érdeklődő fiataloknak. Változatos, színes és izgalmas munka a természettudósé, mondta el, rengeteg nehézséggel, buktatóval és bizonytalansággal, de
nincs szebb, mint egész életünkben annak nyomában járni, ami a legjobban érdekel,
rájönni, hogyan érjük el és utána el is érni. Magyarországon is sokféle fosszília került már elő a 20. század végéig, de miért nincsenek dinoszaurusz-leletek is? – tette fel a kérdést 17 éves korában. Az egyetemen jött rá, hogy a földtani térképek tanulmányozása segítheti hozzá, hogy olyan területet találjon az országban, ahol nagy valószínűséggel élhettek dinoszauruszok. Így kezdte el kutatni barátjával a Bakony homokos-agyagos talajának kőzetét, és találta is meg 2000-ben az első hazai maradványokat. A bakonyi bauxitbánya és környéke mára Európa leggazdagabb páncélos dínó lelőhelye, ahol mindmáig – egyetemisták bevonásával – folynak a kutatások. A nagy kalandot, a "kincskeresést" a kutatómunka szárazabb része követi, amikor a leleteket ma már rendkívül pontos méréseket lehetővé tevő műszerekkel bevizsgálják és a gyűjtött adatok alapján beazonosítják, figyelmeztetett a paleontológus, ám sokszor ebben a fázisban születnek meg a szakmát megrengető nagy felfedezések is. Az egyetemi tanulmányoknak és a kutatómunkába való mihamarabbi bekapcsolódásnak óriási szerepe van abban, hogy az ifjú természettudós idáig eljut-e. De ha eljutott ide, és továbbra is szenvedéllyel dolgozik, alkalma lesz arra, hogy nyomot hagyjon maga után, mint az a 15–17 ezer éve élt ember, akinek csodálatos rajza a folyón átkelő szarvasokról mindmáig díszíti a Lascaux-i barlang falát.
A másik délelőtti főelőadó, Magyarics Tamás egyetemi tanár, a BTK Amerikanisztika Tanszékének vezetője azzal kezdte A világrend átalakulása a 21. század elején című előadását, hogy a világrend természetesen mindig átalakulásban van, a ’90-es évek óta azonban a megszokottnál nagyobb átrendeződések figyelhetők meg. A hatalom „szóródása” tapasztalható mind horizontális, mind vertikális metszetben. A horizontális átalakulás abban érhető tetten, hogy a korábban irányító szerepű USA és Európa mellé felzárkózik a hatalmas gazdasági növekedést produkáló, de szövetségeseknek szűkében lévő Kína és a súlycsoportján felül küzdő, ám gazdaságilag csak a fosszílis energiára támaszkodó Oroszország is. A vertikális változások lényege, hogy
az államok elveszítik kizárólagos szerepüket a világpolitikában,
mellettük szupranacionális szinten (multinacionális vállalatok, nem kormányzati szervek és terrorista szervezetek), valamint szubnacionális szinten (a kudarcot valló államokban – Afganisztán, Irak stb. – hadurak, vallási csoportok diktálnak) is jelentős hatalmi koncentráció jön létre. Mindezeket a változásokat az információs társadalom kialakulása (számítógép, internet, twitter) tette lehetővé, ami minden korábbinál könnyebbé és gyorsabbá, ugyanakkor manipulálhatóbbá tette a kommunikációt. A kihívások is egyre inkább globális szinten jelentkeznek, mint a klímaváltozás vagy a terrorizmus, amelyek kezelésére országhatárokon átívelő együttműködésekre van szükség. Eközben a hidegháborúban létrejött nemzetközi szervezetek több esetben már nem működnek elégségesen, amelyre Magyarics az ENSZ Biztonsági Tanácsának elavult felépítését hozta fel példaként. Hogy mit hoz a jövő, arra a professzor két forgatókönyvet vázolt: a „modern világrendhez” való visszatérés esetén az egyes államok továbbra is a saját érdekeik érvényesítésére törve fognak politizálni, míg a „posztmodern világrend” többek közt az Európai Unióban testet öltő, idealisztikus koncepciója kiküszöbölné az országok rivalizálását a globális kihívások kezelése és a béke elérése érdekében. Az utóbbi sikerének azonban számos gyakorlati akadálya van, például az, hogy az EU nem rendelkezik számottevő haderővel, és hogy a világon a kábítószerkereskedelem mellett a fegyvereladás a legnagyobb üzlet.
Délután 2 órakor Borhy László rektor, Rüdiger Voss, az Európai Fizikai Társulat elnöke és Sólyom Jenő, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke jelenlétében felavatták azt az emléktáblát, melyen az Európai Fizikai Társulat fizikatörténeti emlékhellyé nyilvánítja a Trefort-kertben álló egykori Fizikai Intézetet, Eötvös Loránd világhírű kísérleteinek helyszínét. A tudós halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében ezt követően konferencia kezdődött az idén 50 éves Európai Fizikai Társulat, valamint az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szervezésében, melyen felidézték Eötvös Loránd munkásságát és az Európai Fizikai Társulat félévszázados történetét.
Stefanik Krisztina pszichológus, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar egyetemi docense Bazinga! Arcok autizmussal című főelőadásával várta délután az érdeklődőket. Az autizmus-szakértő prezentációja kezdetén leszögezte: mindenkinek van a fejében valamilyen kép az autizmussal élőkről, sok a sztereotípia is, ám az autizmus elképesztően sokszínű lehet. Majd felvillantotta olyan híres emberek – mások mellett Einstein, Newton, Daryl Hannah – fotóját, akik autizmussal éltek vagy valószínűleg autizmusban érintettek voltak. Felsorolt néhány filmes példát is, az Esőembert, az Agymenőket, a hazánkban is futó Doktor Murphy című sorozatot, illetve a magyar mozisikert, a Testről és lélekről-t. A pszichológus igyekezett néhány tévhitet is eloszlatni, például nem minden autista rendelkezik kiemelkedő intellektuális képességekkel, mondta el, de mintegy harmaduknál valóban észlelhető valamilyen átlagon felüli képesség, például nagyon jó a mechanikus memóriájuk. Sokukat azonban éppen intellektuális képességzavar jellemez, és egy részük egyáltalán nem beszél. Az elmúlt évtizedekben nagyon sokat fejlődött a tudomány, ma már számos információ áll rendelkezésre a diagnózishoz. A kutatók sokat tudnak a genetikai bázisról, az idegrendszeri háttérről, és arról is, hogyan gondolkodik egy autizmussal élő ember,
az autista viselkedés azonban rendkívül heterogén.
Az MTA-ELTE Szakmódszertani Kutatócsoport (MASZK) munkatársai, mondta el Stefanik Krisztina, több iskolában azt is vizsgálták, mi történik akkor, ha egy autizmussal élő gyermek is van az osztályközösségben. A tapasztalatokra építve pedagógiai módszertant dolgoztak ki az integráció segítésére. Az autizmus olyan állapot, amelyet nem lehet igazán megismerni, zárta előadását a kutató, hiába foglalkozik 25 éve autizmussal és találkozott 3000 érintett gyerekkel és családdal, minden alkalommal tapasztal valami újat.
Kacskovics Imre, a TTK Immunológia Tanszékének vezetője A felfedező kutatásoktól a gyógyszeriparig: biotechnológia az ELTE-n címmel tartott a másik délutáni főelőadást. A professzor a biotechnológiát a biológiai tudás technikai megvalósításaként definiálta, ezen belül előadásában „gyógyszer” vagy más néven „vörös” biotechnológiáról beszélt. Kutatásaik során különböző ellenanyagok előállításával foglalkoznak, mondta el, amelyek korszerű alkalmazásával az orvosok célzott immunterápiát tudnak végezni különböző betegségek, többek között például a non-Hodgkin limfóma kezelése során, az ellenanyagokat pedig egerekben és birkákban termelik és különféle biotechnológiai eljárásokkal nyerik ki. Az immunológus ezek után az egyetemi kutatások és az ipar kapcsolatát is megvilágította:
az együttműködéseknek köszönhetően az ELTE-n is világszínvonalú kutatások folyhatnak,
mondta, és eredményeiket nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi gyógyszeripar is sikerrel alkalmazza fejlesztéseiben. Ezt a vonalat erősíti a 2018-ban első alkalommal indult biotechnológia mesterképzés is, melyet az ELTE a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és az MTA TTK-val közösen irányít a FIEK-projekt keretében. A képzésnek köszönhetően a hallgatók a legmodernebb laboratóriumi körülmények között dolgozva csatlakozhatnak a hazai biotechnológai kutatásokhoz. Végül az érdeklődők a biotechnológia két kulcsfontosságú szereplőjét is közelről szemügyre vehették: a bemutatott fehéregerek egyike UV-fény hatására a génmódosítás miatt zölden világított.
Az ELTE oktatói egész nap előadásokkal, mintaórákkal és interaktív foglalkozásokkal adtak ízelítőt tudományos tevékenységükből, miközben a Trefort-kertben a karok bemutatkozó sátraiban információkkal, nyereményjátékokkal, szórakoztató szabadidős tevékenységekkel várták az érdeklődőket. Az egyetem nyílt napja 17 órakor a Seven Seconds in the Future zenekar koncertjével zárult.
VI. ELTEfeszt 2018
VI. ELTEfeszt 2018
ELTEfeszt2018
ELTEfeszt2018
.jpg?v202209270307){kind=link}
0
/
0
0
/
0