Itt tart napjainkban a biofizika
A Magyar Biofizikai Társaság kétévente rendezi meg kongresszusát, melyen a hazai biofizikai kutatóműhelyek képviselői osztják meg egymással legújabb kutatási eredményeiket. Az idei találkozót a Természettudományi Kutatóközpontban Derényi Imre, az ELTE Fizikai- és Csillagászati Intézet igazgatóhelyettese, a szervezőbizottság elnöke nyitotta meg, a résztvevőket Závodszky Péter, a Természettudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, Müller Viktor, az ELTE Természettudományi Kar dékánhelyettese és Kellermayer Miklós, a Magyar Biofizikai Társaság elnöke köszöntötte.
Az első napon tartott plenáris ülésen 75. születésnapjuk alkalmából köszöntötték a magyar biofizikai kutatások két kiemelkedő alakját, Vicsek Tamás és Garab Győző professzorokat. Ezt követően a résztvevők meghallgatták Beri Áron gitárművész saját szerzeményeiből és ismert dalokból összeállított gitárkoncertjét.
A sűrű tudományos program során 46 előadás került megtartásra 9 tematikus szekcióban, amelyek jól tükrözték a hazai biofizikai kutatások széles palettáját és sokszínűségét. Modern biofizikai módszerek mellett szó esett orvosi biofizikai és sugárbiológiai témákról, membránok és membránfehérjék biofizikájáról, sejtanalitikáról, bioszenzorikáról és bio-nanotechnológiáról, elméleti biofizikáról és bioenergetikáról is. A 150 résztvevő döntő többsége magyar volt, ugyanakkor
a bemutatott előadások és poszterek kutatási eredményei mögött további 22 ország, közel 440 kutatója állt.
“A biofizika messze túlmutat az orvos, gyógyszerész, fogorvos, biológus, biomérnök, biotechnológus vagy fizikus hallgatóknak oktatott tárgyakon. Szó szerint jelen van mindennapjainkban: kulcsszerepet játszik orvosi műszerek és módszerek fejlesztésében, de a gyógyszerfejlesztésben és a gyógyításban is – fogalmazott Kellermayer Miklós. – A biofizika sokrétűségét és számos szakterülettel való sikeres együttműködését jól jelzi, hogy a kongresszuson jelen voltak biológusok, vegyészek, gyógyszerészek és orvosok, vagyis a társszakmák képviselői is."
“A hasonló programok kiváló lehetőséget biztosítanak a fiatal kutatók bemutatkozására. Nagy örömünkre szolgált, hogy
a résztvevők közel 40%-a 35 év alatti kutató,
akik nagy része előadást vagy posztert mutatott be. A fiatal tehetségek bátorítása céljából a legjobb poszterek bemutatóit díjaztuk is” – mondta el Derényi Imre, a kongresszus szervezője.
A kongresszus szatellit szekciójában az ELTE Biológiai Fizika Tanszék 25 éves fennállását ünnepelték meg a résztvevők és érdeklődők. A tanszék munkatársai bemutatták kutatócsoportjaik legújabb munkáit, az eredményekről az Eötvös Loránd Fizikai Társulat folyóirata, a Fizikai Szemle 2023. szeptemberi tematikus száma is beszámolt. Szó volt arról, hogy a napraforgók virágzata miért keletre néz, hogy a drónok csoportos repülése kapcsán miért fontos tanulmányozni és modellezni a madárrajok repülését, hogyan kell robottal mikroszkópban egy-egy élő sejtet manipulálni, mi jellemző a hálózatokra, a nanocsövekre, és hogy miért van olyan sokféle állat.
Forrás: ELTE TTK