Jó-e nekünk a hibrid oktatás?
Az elmúlt évek globális járványai alatt világszerte robbanásszerű fejlődésnek indult az online és jelenléti formákat ötvöző hibrid oktatás, amelyben a hallgatók tanulási viselkedése határozza meg az eredményeket. Mivel a tisztán online oktatáshoz képest a hibrid forma nagyobb hatékonyságot kínál, számos egyetem vizsgálja az ilyen kurzusok, programok és képzési lehetőségek létrehozását.
A hibrid forma szorosan kapcsolódik az együttműködő tanuláshoz, a folyamatos képzéshez, a fenntarthatósághoz és a környezetvédelemhez. Számos, e-learninggel és a diákok elégedettségével foglalkozó tanulmány szerint
a hallgatók kedvelik az erősebb bevonódást lehetővé tevő hibrid formát,
amely az online-hoz képest nagyobb elkötelezettséget és erősebb oktatói támogatást jelent számukra.
A korábbi kutatások azonban nem vették kellőképpen figyelembe a hibrid tanulás szempontjait az oktatási döntéshozatalban, nem alkalmaztak gépi tanulási algoritmusokat tanulási környezetekre vonatkozó ajánlások megfogalmazásához, nem adtak útmutatást a hallgatóknak a hibrid tanulás innovatív aspektusainak feltárására, valamint a kutatók sem használtak érthető mesterséges intelligenciát (XAI) a hibrid tanulással kapcsolatos vélemények alapos vizsgálatához.
Jelen kutatásban egy új, MI-alapú webes alkalmazást hoztak létre, amely az SVM (Support Vector Machine) algoritmust használja a magyar informatikus hallgatók elsődleges mintáin, és a diákok válaszai alapján ajánlja a hibrid tanulást az oktatásban. A betanított modellt új, realisztikus mintákkal tesztelték és validálták. Az eredmények alapján a modell a legmagasabb pontszámot, pontosságot és visszahívási értéket érte el, a vizsgálat szerint az általános elégedettség (OS), a hosszú távú megoldás (LRS) és a boldogságérzet (FH) voltak az eredményt leginkább befolyásoló tényezők.
A kutatás eredményei segíthetnek a diákoknak és az intézmények oktatóinak eldönteni, hogy áttérjenek-e a hibrid oktatásra az előnyök, hátrányok és egyéb ajánlott jellemzők alapján.
Forrás: ELTE IK