Jó tanácsok a Digitális Témahét keretében benyújtandó pályázatok kidolgozásához

A pályázatként benyújtott projektterv olyan pedagógiai tervezési dokumentum, amely egy jó gyakorlatot ír le. A projekttervvel szemben elvárt minimum követelményekről itt lehet olvasni. Érdemes úgy kidolgozni a projekttervet, hogy abból minél könnyebben átláthatóak legyenek a tevékenységei, érthető legyen a tevékenységek közötti kapcsolat és minél több részlet kiderüljön a tevékenységekkel kapcsolatban, hogy az adaptáció során egy másik tanár kikerülje az ezekkel kapcsolatos esetleges nehézségeket. Éppen ezért kerek egész mondatokban kell kifejteni az értékelési összefoglalót és a módszertani eljárások részt is úgy, hogy mindenki értse, hogyan kell kivitelezni a tervet. Magunknak talán csak vázlatot és címszavakat írnánk, de ebben az esetben a részleteket is át kell gondolni és leírni. Egy megvalósított projekttervben ezek a részek a tervekhez képest módosulhatnak, hiszen a tapasztalatok alapján kiderülhet, hogy bizonyos feladatok nem úgy működnek, mint elképzeltük, több időre vagy több tanári segítségre van szükség, egyes esetekben más megoldások könnyebben kivitelezhetők.

A projektterv mellékletei, a projektportfólió elemei szintén az a célt szolgálják, hogy a jó gyakorlat adaptációja minél könnyebb legyen egy másik pedagógus számára, rendelkezésére álljanak a megvalósításhoz szükséges dokumentumok, segédanyagok. A projekttervben az értékelési és mérési idővonal táblázatában tekinthetőek meg kigyűjtve az értékelőeszközök. Ebben a részben valóban csak az értékelőeszköz neve és tárgya kell (pl. Értékelőtábla a gondolattérképhez). Az eszköz használatával kapcsolatos kifejtés az értékelési összefoglalóba kerül. Olyan részletekre kell itt gondolni, mint hogy az értékelőeszközt a formatív értékelés vagy a szummatív értékelés folyamán használjuk-e, ki végzi az értékelést (önértékelés, társértékelés, tanári értékelés), milyen értékelési stratégiához tartozik (pl. az előrehaladás ellenőrzése, a megértés és a készségek bemutatása). A kidolgozott segédanyagokra, projektirányítási eszközökre, mintákra és sablonokra a módszertani eljárások részben ki lehet térni annál a tevékenységnél, amelynek sikerét ezek a dokumentumok elősegíthetik. Ahol csak lehet, érdemes a Google Drive-on tárolt, link birtokában bárki által megtekinthető értékelőeszközre, segédanyagra mutató hivatkozást (URL címet) bemásolni, hogy egyből kattintható legyen a dokumentum. Ugyanez igaz a projekttervben említett alkalmazásokra, weboldalakra. Így könnyebben eligazodik a projektterv olvasója, hiszen külön böngészés nélkül azonnal rá tud kattintani a hivatkozásra, és tud oda-vissza navigálni az oldalak között. Fontos a következetesség abban, hogy hogyan nevezzük el az egyes dokumentumokat a portfólióban, megnyitva azokat, a címük is ugyanaz legyen és hogy a projekttervben ugyanezen a munkacímen hivatkozzunk rájuk, mind az értékelési tervben, mind az értékelési összefoglalóban, mind pedig a módszertani eljárások részben.

Tartsuk szem előtt a reális időtervezést! Nem rossz, ha van utalás az időkeretekre a projekttervben, hogy egy-egy feladat vagy gyakorlat hány percig tart, de nem feltétlenül kell tételesen feltüntetnünk ezeket az időket, lényegesebb, hogy tényleg férjenek bele a 45-90 perces órába a tervezett tevékenységek, és látsszon, hogy egy-egy óra keretében mi történik, valamint tegyük említést arról is, ha tanórán kívüli tevékenységekkel is számolunk vagy ha a tanulóknak önállóan kell dolgozni bizonyos produktumokon házi feladatként. Gondoljunk bele, ez átlagosan mennyi idejüket veszi igénybe. Főleg a bonyolultabb tevékenységsorok, párhuzamos tevékenységek miatt érdemes lehet ezeket ún. Gantt-diagramon vagy időszalagon ábrázolni.

Amikor valamilyen IKT-eszközt alkalmazunk, például Padlet-felületen kérünk bejegyzéseket a tanulóktól, akkor érdemes a technikai részleteket is végiggondolni és leírni, hogy fog működni, mit kell előkészíteni és hogyan (pl. e-mail címek összegyűjtése, meghívók kiküldése, beküldött munkák követése hogyan történik, ki mit lát, mihez van jogosultsága, mikor hozza létre és mikor osztja meg stb.).

Általában nem érdemes egy alkalmazástípusból többet is bevezetni a projektben, mert a tanulók elvesznek benne, például választanunk kell, hogy Mindmeister vagy Mindomo, Socrative vagy Redmenta, Linoit vagy Padlet, ClassDojo vagy BeeTheBest. Máskülönben a tanulók öncélúnak találhatják az eszközhasználatot. Jó, ha indokolni tudjuk az eszközválasztást. Sok tanár sokféle eszközt ismer már, azt kell látni, hogy az alkalmazás milyen előnyeivel szeretnénk élni, milyen funkciókra lesz szükség a projektben. Például van olyan alkalmazás, amiben a tanulók egyszerre tudják szerkeszteni ugyanazt a gondolattérképet kollaboratív módon, más alkalmazás a párhuzamos szerkesztést nem teszi lehetővé, de mondjuk felhasználóbarátabbnak tartjuk a kezelőfelületét, esetleg magyar nyelvű, így fiatalabb korosztállyal jobb eszköznek bizonyulhat, ha úgyis egyénileg dolgoznak a gondolattérképükön. Esetenként érdemes hangsúlyozni azt is, hogy milyen előnyei vannak az IKT eszköznek az offline formához képest, hogy elkerüljük az öncélú eszközhasználat látszatát is.

A projektterv egyes részei szerves egészet alkotnak, a részeknek egymással összhangban kell lenni, következetesnek kell lenni, hogy ami az értékelési összefoglalóban megjelenik, annak helyét lássuk a projekt egészében is, illetve az értékelési összefoglalóban és a módszertani eljárásokban is utalni kell az eszközök használatára, melyik órán mire van szükség. Fontos, hogy a fejlesztendő készségek, tantervi követelmények egyes témakörei is mutatkozzanak meg az értékelési összefoglalóban és/vagy a módszertani eljárások részben. Az alapkérdés és a projektszintű kérdések is köszönjenek vissza a kifejtős részekben, hogy lehessen látni, mikor, hogyan kerülnek elő, és hogyan térünk vissza rájuk, hogyan tudjuk megválaszolni őket, mely tevékenységeken keresztül. Ügyeljünk rá, hogy a DTH sablonja nem tartalmazza külön a tananyag célrendszerét kifejtő kérdéseket, de írjuk bele őket a módszertani eljárások részbe!

A projekt tantárgyi kapcsolódásai ne csak felsorolásszerűen jelenjenek meg, térjünk vissza rájuk a módszertani eljárások és az értékelési összefoglaló részekben. A kerettanterv alapján látható, hogy az egyes tematikus részekre körülbelül hány óra fordítható, de ne csak a saját tantárgyunkkal számoljunk. Számoljunk a többi kapcsolódó tantárggyal, így rögtön több óránk is lesz. Számoljunk azzal, hogy más kollégák is bekapcsolódnak, segítségünkre vannak.

Azt is szem előtt kell tartani, hogy egy-egy feladat vagy produktum hogyan lesz értékelve. Érdemes úgy tervezni, hogy végül nagyobb közönség is megtekinthesse a projekt keretében elkészült műveket. Az elkészült feladatok megbeszéléséből is tanulnak a tanulók, és szeretnének is visszajelzéseket, át kell gondolni, hogy ez mikor és milyen formában célravezető. A tanulói előadásoknak legyen súlya az órán, hiszen nem lehet mellékes, hogy a tanulók min dolgoztak. Ha a tanulói előadások témáját vagy kivitelezését nem tartjuk elég komoly munkának, vagy csak színesítés lenne, akkor gondoljuk át, hogy milyen más feladatot adhatnánk, hogy a tanulói produktumok bemutatója olyan legyen, ami nem csak érdekes, de amiből valóban tanulni is lehet. Ne feledjük, hogy a tanulók egy projektben nem csak ismeretekre tesznek szert, hanem számos hasznos készségre, pozitív attitűdre is!

Sikeres pályázatot kívánunk minden hallgatónknak!