Jót tett a járvány a szolidaritásra épülő szervezeteknek
A piaci szféra világszerte egyre népszerűbb, a tudományos kutatások szempontjából azonban kevésbé felkapott területét adja a megosztáson alapuló, közösségi gazdaság (sharing economy). A szolgáltatási forma a modern technológiának, legtöbbször mobilalkalmazásoknak köszönhetően a közelben élő emberek együttműködését, egymás segítését emeli új szintre.
A téma magyarországi relevanciája megkérdőjelezhetetlen, akár a fővárosban (és egyéb nagyvárosokban) gomba módra szaporodó Airbnb bérleményekre, akár a 2016 júliusában betiltott Uber esetére gondolunk. Az alapvetően profitorientált logika szerint működő platformok mellett nagy sikerrel működnek az elsősorban segítségnyújtásra létrejött ételt, közlekedési eszközt megosztó vagy épp közösségi összefogásra buzdító oldalak is (pl. Miutcánk, Budapest Bike Maffia, Couchsurfing).
Simonovits Borbála adjunktus (ELTE PPK), Surányi Ráchel PhD-hallgató (ELTE TÁTK) és Csajbók-Veres Krisztina (IPPI alumnus) 2019-ben indult kutatásának célja az volt, hogy feltárják a közösségi gazdasági platformok magyarországi működési módjait, főbb jellegzetességeit. Emellett kiemelten vizsgálták a koronavírus-válság hatását a sok szempontból speciális piaci szegmensben. Ennek keretében 2019-ben 15 szakértői interjút készítettek a sharing economy kulcsszereplőivel, majd 2020 tavaszán a vizsgálatot kiegészítették 12 utánkövetéses interjúval is.
Az eredményekből az derült ki, hogy különbözőképpen hatott a koronavírus-válság az egyes szolgáltatásokra. Az utazási és szállásadási szektort a 2020 márciusi határlezárásokat és egyéb korlátozások követően hirtelen kialakult keresleti sokk nagyon súlyosan érintette. Az Airbnb esetében egy hét „átmeneti időszak” volt csupán 2020 márciusában a teljes megszűnés előtt. Összetettebb a helyzet a megosztáson alapuló közlekedés tekintetében:
míg a közbringa iránti kereslet fellendült, addig a piaci alapú roller-, autó- és utazásmegosztók népszerűsége csökkent.
Az irodamegosztást és a közlekedést különösen a távmunka elterjedése érintette negatívan, ami ugyanakkor hosszútávon kedvezően hat a fenntarthatóság több aspektusára is – hívták fel a figyelmet a kutatók a socio.hu-n megjelent tanulmányukban.
Mivel a vírusválság hatására megnőtt a társadalmi szolidaritás szerepe, ez megnövelte a különböző segítségnyújtásra épülő platformok aktivitását (pl. Budapest Bike Maffia), illetve az ételmegosztásra vagy a házhozszállításra épülő szervezetek (pl. Nekedterem) forgalma is nőtt a vizsgált időszakban – mutatja ki a kutatás.
A szomszédsági projektek esetében árnyaltabb a kép. Míg az elsősorban online felületen működő és csak egy-egy személy találkozását igénylő platformok (pl. Miutcánk) megnövekedett felhasználói aktivitást és más szervezetekkel való együttműködést tapasztaltak, addig a kisebb közösséget érintő, de több embert mozgósító szerveződéseknek (pl. Garázsvásár) fel kellett függeszteniük a tevékenységüket. A munka- és irodamegosztásra épülő közösségek a 2020 tavaszi karantén időszakban részben vagy teljesen be kellett zárniuk, illetve új, online módon is megvalósítható stratégiák kidolgozására kényszerültek. Jó példa erre az alkalmi munkák közvetítésével foglalkozó ClickforWork.
A szerzők kiemelik, hogy Budapesten a koronavírussal párhuzamosan, de attól függetlenül is elindult egy zöldebb, fenntarthatóbb, közösségi alapú gondolkodás, amely kedvez(het) ezeknek a kezdeményezéseknek.
Forrás: ELTE PPK