Jubilál a Kárpát-medencei Nyári Egyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem július 4. és 10. között rendezte meg nyári egyetemét a határon túli magyar anyanyelvű egyetemista és főiskolás hallgatók számára. A program hét szakmai szekciója negyed évszázada teremt lehetőséget arra, hogy Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Délvidék magyar ajkú hallgatói anyanyelvükön képezhessék tovább magukat szaktárgyuk egy-egy speciális területén.
A jubileumon kijelenthetjük, hogy a rendezvény hagyománnyá vált – mondta a megnyitón Borhy László. Az ELTE rektora örömét fejezte ki, hogy az előző évi online forma után idén ismét személyesen vehetnek részt a programon a hallgatók, egyben kitért a kárpátaljai diákokra is, akik a háború miatt csak kisebb számban jöhettek el Budapestre. A rektor hangsúlyozta: az ELTE mint a hazai felsőoktatás kiemelt szereplője és elismert kutatóegyetem, fontos feladatának tekinti a Kárpát-medencei szerepvállalást és tehetséggondozást, amelynek meghatározó pillére a KMNYE és az ahhoz kapcsolódó Határon Túli Intézmények Fóruma is.
Borhy László rektor köszöntője a 25. KMYNE nyitóünnepségén
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára a határon túl élő magyar nyelvű közösségek támogatását, a kormány gazdaságfejlesztési, óvoda-, bölcsőde- és templomfelújítási programját méltatta, egyúttal kitért a sportot és az infrastruktúra-fejlesztést szolgáló támogatásokra is. Hangsúlyozta, hogy a kormány a háborúra tekintettel félretette az Ukrajna és Magyarország közötti korábbi konfliktusokat, és a kárpátaljai magyarság érdekeit figyelembe véve minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát, tágabb értelemben pedig az azonnali tűzszüntet és a béketárgyalások megkezdését.
Hankó Balázs szerint a magyar nemzeti közösség csak akkor maradhat erős külhonban és az anyaországban, ha biztos és cselekvőképes szellemi holdudvarral rendelkezik. A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár beszédében kiemelte: a külhoni felsőoktatási képzés stratégiája két alapvető elven nyugszik, úgy kell versenyképessé tenni a kárpát-medencei felsőoktatás egészét, hogy ez a külhoni magyarság boldogulását szolgálja. A célok között említette a hallgatók, oktatók és kutatók kiemelt támogatását, a magyar egyetemek KFI kapacitásainak erősítését, illetve azt, hogy a magyar felsőoktatási intézmények váljanak a külhoni magyarság kulturális, gazdasági életének szervező központjaivá.
A KMNYE hagyományos nyitóelőadását idén Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi Kar dékánja tartotta a COVID-19 megelőzésére és terápiájára alkalmas fúziós fehérje kifejlesztéséről.
Kacskovics Imre immunológus, az ELTE TTK dékánja
A 25. jubileumi alkalmat este ünnepi állófogadással köszöntötte az Egyetem. A klasszikus és dzsessz-zenei előadásokkal tarkított fogadáson Mezey Barna, az ELTE korábbi rektora, a KMYNE alapítója visszaemlékezett a kezdeményezés első éveire, amikor még jóval kisebb számban érkeztek határon túli hallgatók a nyári egyetemre. A jogtörténész hangsúlyozta, hogy egy nemzet egységét leginkább az anyanyelv és arra épülő szakmai-tudományos nyelv ápolása segítheti, ezért arra biztatta hallgatóságát, hogy az angol nyelvű nemzetközi tudományos kommunikáció térhódítása mellett is gondolkodjanak magyarul, próbálják meg fenntartani a hétköznapi és szakmai nyelvet egyaránt. A zenei programot az ELTE BTK Zenei Intézet növendékei adták.
Mezey Barna jogtörténész, az ELTE volt rektora, az ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék korábbi tanszékvezetője, a KMNYE alapítója
A program idén hat kari – jogtudományi, természettudományi, humántudományi, informatikai, tanító- és óvóképzési, pedagógiai és pszichológiai – szekcióban zajlott, a Kárpát-medencei Szakkollégiumi Konferencia bevonásával. A rendezvényre 145 határon túli hallgató regisztrált, közülük 85-en Romániából, 28-an Szerbiából, 18-an Ukrajnából és 14-en Szlovákiából érkeztek. Az előadásokat több mint 60 ELTE-s oktató tartotta, valamennyien témájuk neves kutatói. A tanácskozásokat 5 helyszínen párhuzamosan rendezték meg, a résztvevőknek a Márton Áron Kollégium és az Eötvös József Collegium adott otthont.
A szekciómunkát idén is változatos szabadidős tevékenységek egészítették ki, amelyek során a résztvevők bepillantást nyerhettek az egyetem életébe, és megismerkedhettek Budapest nevezetességeivel is. A hallgatók jógaórán vehettek részt a Fűvészkertben, evezhettek a Dunán az ELTE Vízisport Telepén, ellátogathattak a Néprajzi Múzeumba és a Magyar Zene Házába. A szakmai programokat szombaton tatai kirándulás zárta.
A hagyományoknak megfelelően a rendezvénnyel párhuzamosan zajlott a Határon Túli Intézmények Fóruma, ahol a Kormány, az ELTE és a külhoni partneregyetemek vezetői egyeztettek a felsőoktatási kapcsolatok fejlesztéséről, további együttműködési és pályázási lehetőségekről. A programot idén a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Miniszterelnökség támogatta, ennek köszönhetően a határon túli magyar anyanyelvű hallgatók térítésmentesen vehettek részt a rendezvényen.