Kancellári közlemény az ELTE marketingtevékenységéről

2019.03.27.
Kancellári közlemény az ELTE marketingtevékenységéről
Dr. Scheuer Gyula kancellár közleménye az ELTE marketingtevékenységével kapcsolatban.

A 2019. március 26-án a 24.hu-n megjelent és más médiumok által is átvett, Az állam szívesebben ad pénzt az ELTE-nek reklámra, mint oktatókra című írással kapcsolatban fontosnak tartom megjegyezni az alábbiakat.

  1. Az ELTE finanszírozása többcsatornás, a legnagyobb összegű finanszírozási elem a hallgatói létszámon keresztül érkezik állami támogatás vagy önköltséges befizetés formájában. A rendelkezésre álló forrásaiból az egyetem arra és annyit költ, amire és amennyit a döntéshozó testületei meghatároznak. A hallgatók, potenciális leendő hallgatók és a vállalkozások felé hatékony kommunikációs csatornákat, módszereket a kommunikációs szakterület határozza meg, a költségekről a Szenátus az éves költségvetés keretében dönt. A felsőoktatás autonómiáját tiszteletben tartva a kormányzat – a 2. pontban leírt kötelező eljáráson túl – semmilyen módon nem irányítja az egyetem kommunikációs és marketingaktivitásait.
     
  2. Az ELTE – hasonlóan a többi állami felsőoktatási intézményhez és az egyéb közfinanszírozású szervezetekhez – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, külső szereplőktől a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül rendelhet meg kommunikációs szolgáltatásokat. Az egyetem minden döntését a jogszabályokat mindenkor betartva hozza meg.
     
  3. Az ELTE egyes karainak – így például a fent hivatkozott írásban említett Természettudományi Karnak – működési problémái jelentős mértékben az egyre csökkenő hallgatói létszámból fakadnak. Kommunikációs üzeneteink egy kiemelt részében ezért éppen ezekre a létszámproblémával küzdő karokra fókuszáltunk, fókuszálunk. Üzeneteinkkel ezenkívül új képzéseinket kívánjuk ismertetni, pozícionálni.  Pozitív példaként említhető például a képzéseit 2018 szeptemberében elindító ELTE Gazdálkodástudományi Intézet, amely az erős kommunikációs tevékenységnek is köszönhetően az első évfolyamra 617 főt tudott felvenni, és idén októberre létszámát már 1500 fő körülire becsüljük.
     
  4. Az ELTE kommunikációs költségei hazai felsőoktatási összehasonlításban szerénynek, míg a nemzetközi felsőoktatási intézményekkel történő összehasonlításban elenyészőnek tekinthetők, mindeközben a hallgatókért folyó verseny napjainkban már sokkal inkább nemzetközi, mint hazai térben folyik. Ha az egyetem ebben a nemzetközi versenyben helyt kíván állni, folyamatosan keresnie kell a hatékony kommunikációs platformokat, csatornákat.
     
  5. Az egyetem marketingtevékenysége nem csupán azért fontos, hogy a működéséhez – többek közt az oktatók és kutatók foglalkoztatásához is – szükséges finanszírozási hátteret biztosíthassuk, hanem azért is, hogy az ELTE brandjének népszerűsítésén keresztül minél több tehetséges leendő hallgató figyelmét felkeltsük intézményünk iránt, hozzájárulva ezzel a magas minőségű képzés egyik alapfeltételéhez, a megfelelő befogadó közeghez.
     
  6. A fentiek tükrében értelmezhetetlenek számomra a fent hivatkozott írásban megfogalmazott szembeállítások. Úgy gondolom, hogy ezek a valós helyzetet jelentős mértékben torzítják, pusztán hangulatkeltésre alkalmasak.
     
  7. Annak érdekében, hogy bemutassak néhány jó példát az ELTE – elmúlt évben jelentős mértékben megújuló – kommunikációs tevékenységéből, ajánlom a sajtó figyelmébe az alábbi tartalmakat:

 

Dr. Scheuer Gyula
kancellár