Kapcsolat a fajtajellemzők, a nem és az arcok iránti figyelem között

Nem szeretjük a hátát bámulni annak, akihez beszélünk. Még a kutyának is a legtöbb interakciónk során a szemébe nézünk. De mi a helyzet a póráz másik végén? Milyen tényezők befolyásolják a kutyák arcok iránti figyelmét? Vagy minden kutya ugyanolyan szívesen és hosszan néz a szemekbe? Számít-e, hogy milyen feladatra lett egy fajta kitenyésztve? Van-e különbség a nemek között? Vagy netán a fej formája számít? Eltérően reagálnak-e kedvenceink az emberek és a kutyák arcára? Ezekre a kérdésekre keresték most a választ az ELTE Etológia Tanszék munkatársai. Bognár Zsófia, Ivaylo Iotchev és Kubinyi Enikő az Animal Cognition-ben közölték tanulmányukat.

A vizsgálat során a kutyáknak fotókat vetítettek emberi és kutya arcokról, szemből és profilból, és azt mérték, milyen hosszan figyelnek a kutyák a kivetített képekre.

A tanulmányban arról számoltak be, hogy a kutyák hosszabb ideig nézték fajtársaik portréképeit, mint az emberekről készült profilképeket. „Úgy tűnik, az ismeretlen emberekről készült kétdimenziós képeket a kutyák nem részesítik előnyben a fajtársaikról készült képekkel szemben. A kutya-kutya interakciókban a másik mereven bámulása általában agresszív helyzetekben jelenik meg, tehát valószínűleg azért nézték a kutyaképeket hosszabban, mert fenyegetőnek ítéltek őket” – mondta Bognár Zsófia, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók három fajtacsoportot hasonlítottak össze annak alapján, hogy a kutyák munkájuk során vizuális kapcsolatban vannak-e az emberrel. A juhászkutyák, például a border collie, terelés közben folyamatosan figyeli a gazda testjelzéseit, a szibériai husky viszont szánhúzás közben ezzel hiába próbákozna. A nem munkakutyák és a keverékek alkották a harmadik csoportot. Az eredmény szerint a munkakutyák hosszabb ideig figyeltek a kivetített képekre, mint a nem munkakutyák. Nemi különbséget is csak az utóbbi csoportban figyeltek meg.

Balról jobbra a fajtacsoportok: 1. vizuális kapcsolat a munka során, 2. nincs vizuális kapcsolat a munka során, 3. nem munkakutyák;
Fotó: Bognár Zsófia

„Annak oka, hogy nem találtunk nemi különbséget az első két csoportban, az lehet, hogy a munkára való szelektálás mindkét nemnél fokozta az arcok iránti figyelmet” – mondta Bognár Zsófia.

A nem munkakutyák esetében a szukák hosszabban nézték a képeket, mint a kanok, ami párhuzamba állítható az emberi viselkedéssel. „A kislányok már egy éves korukban is többet néznek a szülők arcára játék közben, mint a kisfiúk, és később  is jobban követik a tekintetet a nők, mint a férfiak. Mivel a nem munkakutyáknál hasonlót tapasztaltunk, lehet, hogy ezek a nemi különbségek már az ember és a kutya közös ősére is jellemzőek voltak” – mondta Ivaylo Iotchev, a tanulmány egyik szerzője.

A tanulmány talán talán legérdekesebb megállapítása az volt, hogy a rövidfejű kutyák (pl. a mopsz, a bulldog) hosszabb ideig nézték a kivetített képeket, mint a hosszabb fejű kutyák (pl. az agarak). Egy korábbi kutatásban arról számoltak be, hogy különbség van a rövid- és hosszúfejű fajták retinális ganglionsejtjeinek eloszlásában. A retinális ganglionsejtek feladata az információ feldolgozása a szemben. A hosszúfejű kutyáknál ezek eloszlása egyenletes sűrűségű vízszintesen futó vizuális sávot alkot, míg a rövidfejűeknél az eloszlás foltszerű. A rövidfejű kutyák és az emberek szemének felépítése így nagyban hasonlít. Emiatt is lehetséges, hogy a rövidfejű fajták, amikor előre néznek, jobban reagálnak a központi területeken az ingerekre, mert kevésbé zavarják őket a perifériás területekről érkező vizuális ingerek. 

A különböző fejforma típusok. Fotó: Bognár Zsófia

A ganglionsejtek eloszlása: felül hosszúfejű, alul rövidfejű kutya. Fotó: McGreevy, et al., 2004

„Számos területen, pl. a kutyák nézési viselkedését vizsgáló kutatások során vagy akár a kutyakiképzés esetében is, fontos tudatosítani, hogy az állat fajtajellemzői és neme is hatással vannak az arcok iránti figyelmére” – foglalta össze Kubinyi Enikő, a kutatócsoport vezetője.

Az eredeti tanulmány itt olvasható.