Kapcsolat lehet a testkép és a közösségimédia-függőség között

2019.03.18.
Kapcsolat lehet a testkép és a közösségimédia-függőség között
Koronczai Beatrix, az ELTE Pedagógia és Pszichológiai Kar Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék adjunktusa tavaly elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját egy olyan projektre, amely a közösségimédia-használat hatását vizsgálja a serdülők személyiségére. A PPK honlapján megjelent interjúban az internethasználat és a fiatalok mentális egészsége közötti kapcsolatról, valamint az internetfüggőségről és a szülők szerepéről beszélt.

Korábbi vizsgálatok már rámutattak, hogy a testkép és a problémásnak tekintett internethasználat között szorosabb összefüggés van, a mostani kutatás pedig talán fényt derít majd arra, melyek lehetnek azok a közvetítő változók, amelyek ahhoz vezetnek, hogy valaki problémás használó lesz. Koronczai Beatrix nemrég indult kutatásának másik fókuszát a társas kapcsolatok jelentik, hiszen a közösségi média eredeti funkciója szerint is a kortárskapcsolatok segítése volt. Ezért kezdte el az önbevallás módszere mellett szociometriával vizsgálni a közösségeket, ily módon egy egész társas hálót tud feltérképezni, ráadásul az offline életben. Két feltételezés van: a kutatások egy része azt mutatja, hogy aki magányos, tehát kisebb a szociális hálója, az veszélyeztetettebb az internetfüggésre, a másik oldalon viszont az ellenkezőjét találják a vizsgálatok, vagyis aki extrovertált, akinek sok kapcsolata van, az hasznáhatlja veszélyesen sokat a közösségi médiát. Vajon melyik iskolának lesz igaza: ez derülhet ki az objektív adatokból.

A PPK adjunktusa szerint a testképpel kapcsolatos hagyományos, kérdőíves módszerek nem minden esetben adnak megbízható eredményeket, ezért műszeres vizsgálatok mellett az ELTE TTK Embertani Tanszékével együttműködve teljes testszkennelést is végeznek majd a kutatás során. Így pontos adatok nyerhetők a kutatásban résztvevők testméreteiről, amelyeket aztán össze lehet hasonlítani a kérdőíves, önkéntes válaszok alapján kirajzolódó testképpel. A hasonló felmérések során általában korlátozza a kutatók mozgásterét, hogy az adatokat egy adott időpontban veszik fel, így nem vizsgálható például az, hogy az Instagram-használat okozza-e a testtel való elégedetlenséget, vagy fordítva: aki elégedetlen önmagával, az megtalálja az eszközt arra, hogy ezt validálja és ezért kezdi-e el többet használni ezt a felületet. A projektben ezért négy éven keresztül úgynevezett longitudinális vizsgálatokat is végeznek majd a serdülők és fiatal felnőttek körében a közösségimédia-használatról.  

A testképpel kapcsolatos kutatások döntő többsége a nőkre koncentrál, ezért a vizsgálatban egyenlő arányban vesznek majd részt nők és férfiak is. A testkép kérdőíves vizsgálata során elhangzanak kérdések, amelyek bizonyos testrésszel kapcsolatos elégedettségre kérdeznek rá. A férfiak vizsgálata során ezek a kérdések más testrészekre vonatkoznak: míg a nők esetében a comb, fenék vagy épp a mellek mérete fontos, a férfiaknál inkább a váll szélessége, vagy a csípő keskenysége határozza meg, hogy mennyire elégedettek a megjelenésükkel. A PPK a Semmelweis Egyetemmel közösen egy olyan eszközt szeretne kifejleszteni, amely kifejezetten alkalmas a férfiak testképének vizsgálatára. 

Az internet kifejezetten alkalmas terep arra, hogy a fiatalok különböző szerepekben kipróbálják magukat, de kevés kutatás foglalkozott korábban azzal, hogy a közösségi média használata hogyan befolyásolja az identitás kialakulását, ezért is került be a Bolyai-pályázatba ez a témakör.

A serdülők a legveszélyeztetettebb korosztály, mert ebben az időszakban alakul ki a személyes identitás

és ekkorra a szülőknek elfogynak az eszközeik is, amelyekkel a szerintük jó irányba terelgethetik gyermekeiket. Ebben az életkorban minden tiltás ellenkezést, lázadást vált ki a fiatalokból, ez vonatkozik természetesen az internet- és mobiltelefon-használatra is. Ilyenkor a legfontosabb, hogy a serdülők, ha problémájuk van, bizalommal fordulhassanak szüleikhez segítségért, tudva azt, hogy nem büntetésre, hanem segítségre számíthatnak tőlük. A problémás internethasználatra figyelmeztető jel lehet, ha a gyermek hajnalig ül a számítógép előtt és másnap reggel nem tud felkelni, vagy ha az internetezés miatt kevesebbet találkozik a barátaival, nem jár már rendszeresen sportolni vagy hanyagolni kezdi korábbi hobbijait.

A kutató szerint a közösségi média káros hatásaival kapcsolatos félelmek eltúlzottak, mióta a világban egyfajta morális pánik uralkodott el az interneten és a közösségi oldalakon a fiatalokra leselkedő veszélyekkel kapcsolatban. A sajtó, a média gyakran eltúlozza ezeket a veszélyeket, ami megrémítheti a szülőket, miközben a legtöbb esetben a gyermekeknél nagyon is működik a frekventált internet-használatnak köszönhetően kialakuló jártasság, gyakorlat és józan ész – vélekedik Koronczai Beatrix. Az internet nem az ördög találmánya, az addikciós probléma a lakosságnak csak egy nagyon kis szeletét érinti. A függőknél is inkább családi, magánéleti okok állnak a túlzott internethasználat hátterében, számukra a virtuális térbe való elmenekülés egyfajta problémamegoldási stratégiaként jelenik meg.

Forrás: ELTE PPK