„Kapcsolatokat és lehetőségeket teremtünk”
A nemzetközi kapcsolatok és a nemzetköziesítés az utóbbi években kulcsfontosságú szerepet tölt be a felsőoktatásban. Hogyan valósul meg ez a folyamat az ELTE-n?
A nemzetköziesítés olyan dinamikus, szinte naponta új lehetőségeket felkínáló folyamat, amely cunamiszerűen zuhan rá az egyetemekre. Szinte hihetetlen, hogy mi minden zajlott le az elmúlt néhány évben, amióta rektorhelyettesként a nemzetközi ügyekkel foglalkozom. A változások dimenzióit pontosan érzékelteti az az örvendetes fejlemény, hogy a három osztályból álló Nemzetközi Iroda létszáma az elmúlt évben a duplájára bővült. Az Iroda kiváló munkatársai azon dolgoznak nap mint nap, hogy gördülékenyen, napra készen ellássák a nemzetköziesítéssel kapcsolatos feladatokat. Ugyanakkor már most is érzékelhető, hogy a fejlődés, amennyiben annak nemzetközi ritmusával lépést akarunk tartani, hamarosan további bővítést igényel.
Komoly növekedés tapasztalható az ELTE-re érkező külföldi hallgatók tekintetében. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjas program keretében például a 2016 szeptemberében induló tanévre 1800 hallgató jelölte meg az ELTE-t célegyetemként, közülük 730 diák első helyen. Ez hatalmas számnak tekinthető, hiszen ebben a programban jelenleg 96 hallgató tanul egyetemünkön. A hallgatók fogadása, az ügyek intézése természetesen nem csupán a Nemzetközi Iroda feladata, a teljes projekt megvalósulása valójában egy nagy összegyetemi csapatmunka eredménye. A rektori vezetés kapcsolatok létrejöttét igyekszik előmozdítani, lehetőségeket és kereteket teremteni, de abban, hogy ez igazi tartalommal megteljen, a dékánoknak, a kari vezetőknek és az oktatóknak kulcsfontosságú szerepük van. Olyan csapatmunka valósul meg, amelyben minden fogaskeréknek megvan a maga helye és feladata az előkészítéstől a hallgatók fogadásán át egészen a kurzusok megtartásáig. Utóbbi összefüggésben komoly problémát jelent az oktatók túlterheltsége, ami karonként, s azon belül szakonként is eltérő mértékben jelentkezik.
Összességében megállapítható, hogy az elmúlt években kibontakozó hatalmas fejlődés rengeteg lehetőséget kínál a hallgatók, s természetesen az oktatók számára is, a mobilitás szinte határtalan. Ösztöndíjak, közös képzések, közös diplomák, nemzetközi projektek: ha egy hallgatóban elég nagy a vállalkozó kedv, akkor némi túlzással szinte állandóan útközben lehet. Ehhez próbál mindenki a maga helyén megfelelő hátteret teremteni, persze nem állítom, hogy problémák nélkül valósul meg minden, de ha a folyamat végén megvan az eredmény, akkor nagyszerű hallgatói teljesítmények sokaságát élhetjük meg. A mostani hallgatók semmivel sem rosszabb képességűek, mint a korábbi évtizedek korosztályai voltak, csupán a megváltozott körülmények közepette lényegesen többen nyernek felvételt. Közülük menet közben sokan kiesnek, a képzési időszak végére azonban kitermelődik a minőség, s nagyszerű doktori teljesítmények részvevőjeként az oktató megélheti, hogy megérte a befektetett munka.
A minőség létrejöttében nagy szerepe van a nemzetköziesítésnek, amely lehetőséget kínál arra, hogy hallgatóink tanulmányaik során külföldön is tanuljanak, ami új dimenziókat nyit meg képzésükben. Mindez nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók számára is kiváló lehetőséget jelent, bár a korábban említett túlterheltség sokszor megnehezíti annak optimális kihasználását. Mindezek közepette az Eötvös Loránd Tudományegyetem szinte „ontja” a komoly nemzetközi elismertséggel rendelkező, a nemzetközi együttműködésben aktívan részt vevő kutató tanárokat. A nyolc karunk iránt megnyilvánuló nemzetközi érdeklődés töretlenül erősödik.
A nemzetköziesítés folyamatában fontos az egyetemek közötti kölcsönös stratégiai együttműködés. Május közepén az ELTE egy újabb ilyen együttműködéshez csatlakozott.
Az elmúlt évek során azt tapasztaltam, hogy együttműködéseinkben egyre nagyobb szerepet kapnak a konzorciumok, ami a korábban említett összetett feladatokból sokban egyenesen következik, hiszen ha öt egyetem kapacitását sikerül koncentrálni, akkor az jelentősen nagyobb és jobb eredményeket eredményezhet. A Leuveni Katolikus Egyetem kezdeményezésére május 12-én Prágában létrejött a CELSA (Central Europe Leuven Strategic Alliance), amely az egyik legígéretesebb kezdeményezés az elmúlt időszakból. Ennek előzménye a bilaterális együttműködés elindítása volt a Leuveni Egyetemmel, s miután aláírtuk a szerződést, a tempót ők diktálták, így rövid időn belül megszületett a közös munkaterv és lépések történtek közös pályázatok előkészítésére is. Az ELTE nemzetközi összehasonlításban csonka egyetem, hiszen nincs orvosi és műszaki kara. Ezért már az indulásnál jelezték a leuveni kollégák, hogy az együttműködésbe bevonják a Semmelweis Egyetemet, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet is. Most a kooperáció a prágai Károly Egyetem és a Ljubljanai Egyetem bevonásával lett teljes. Különösen kedvező, hogy a közép-európai együttműködéseket manapság preferálja az Európai Unió, így a nyugati egyetemeknek is érdeke, hogy a közép-európai térség intézményeivel működjenek együtt. A CELSA keretében több tudományterületen folyamatban van a munkacsoportok szerveződése, az egyik ilyen, az Állam- és Jogtudományi, valamint a Társadalomtudományi Karunk együttműködésével már megalakult műhely a migráció kérdésével foglalkozik.
További igen fontos együttműködésünk a Tübingeni Egyetem, az ELTE és a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem hármas részvételével bontakozik ki. Szervezés alatt álló ígéretes projektünk doktoranduszok számára kíván lehetőséget biztosítani a nemzetközi tudományos vérkeringésbe történő bekapcsolódáshoz, hosszú távon is működő munkakapcsolatok létrehozásához. A három évre tervezett program keretében nyári egyetemet szervezünk, minden évben más helyszínen, amelyre összesen 20 PhD-hallgató kap meghívást. Az első, a Habsburg Monarchia 19. századi történetével foglalkozó találkozóra szeptemberben kerül sor Tübingenben, majd jövőre (az ELTE-n) a két világháború közötti időszak, 2018-ban pedig (Kolozsvárott) a 20. század második fele szerepel a tervezett napirenden. Szeptemberben létrejönnek az első közös munkacsoportok, amelyekben a hallgatók saját kutatásaikat mutathatják be, majd vezető tanárok irányításával, ötös csoportokban az adott téma forrásait dolgozzák fel, amelyek akár az egész három éves programon is átívelő projektekké fejlődhetnek.
Megkülönböztetett jelentőségű a tevékenységünkben a Kárpát-medencei egyetemek együttműködése, melynek fontos eleme a Kárpát-medencei Fórum, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az aktuális és fontos kérdéseket, beleértve problémákat is, a magyar nyelvű képzést megvalósító határon túli 17 intézmény vezetői évről évre megvitassák. A rendezvényhez kapcsolódó kísérőprogramként valósul meg az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyeteme, amelynek keretében a határon túli magyar hallgatók kapnak lehetőséget arra, hogy négy tudományterületen magyarul hallgassanak előadásokat és vegyenek részt különböző programokban. Az állami támogatással megvalósuló rendezvény nemcsak a tudományos, hanem a közösségi párbeszédre is fórumot teremt az érdeklődők számára.
Egy másik ilyen, több egyetemet összefogó együttműködés a CENTRAL, amely május 25–26. között az ELTE-n tartotta Governence Meetingjét.
A CENTRAL elnevezésű közép-európai konzorcium az egyik legjelentősebb német egyetem, az 1810-ben alapított Humboldt Universität kezdeményezésére jött létre. Az együttműködés további tagjai az első közép-európai egyetem, az 1348-ben létrehozott prágai Univerzita Karlova, az 1365-ben létrejött Universität Wien, az 1816-ban alapított s napjainkban a legjobb lengyel egyetemnek számító Uniwersytet Warszawski, s nem utolsó sorban az 1635-ben létrehozott Eötvös Loránd Tudományegyetem. A német partnernek köszönhetően a DAAD kiváló pénzügyi hétteret biztosít az együttműködés elindításához. Jelenleg 12 munkacsoport három éves működését támogatja, melyek közül az ELTE hat (a matematika, a geometria, a magyar mint idegen nyelv, a jogtudomány, az esztétika és a történelem területén szerveződött) munkacsoportban képviselteti magát. Azt szeretnénk, ha ez a kooperáció a későbbiekben a közös képzésben, oktatócserékben és közös pályázatokban teljesedne ki.
A mostani budapesti konzultáció két részből állt: az első nap a nemzetközi kapcsolatok szervezésével, működtetésével foglalkozó munkatársak találkoztak és egyeztettek egymással, a második nap az együttműködés eddigi eredményeit értékelő s a folytatás lehetséges alternatíváit felvázoló, meghatározó „akadémiai blokk” került lebonyolításra rektorok és rektorhelyettesek részvételével. A rendezvényt Mezey Barna rektor úr nyitotta meg.
Ön szerint lesz arra lehetőség, hogy a munkacsoportok mellett, a projektek lezárultával szorosabb és komolyabb együttműködések – akár közös egyetemi vagy PhD-képzés – is kialakuljon a résztvevő intézmények között?
Reméljük, hogy igen, erre már most is vannak tervek. Varga Zsuzsanna, az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Doktori Program vezetője részvételével az ELTE és a Humboldt Egyetem érintett szakértői hamarosan konzultációkat indítanak az agrártörténettel és az agráriummal foglalkozó szoros együttműködés lehetőségeinek feltérképezésére. Mindenképpen az a célunk, hogy a minél több tudományterületen megvalósuló közös képzések, kutatások, pályázatok, tudományos projektek eredményeként minél több hallgatónk – doktoranduszok, a mesterképzésben résztvevők – külföldi tanulási és kutatói lehetőséghez jussanak. Számos hallgatónk járt már Berlinben ösztöndíjjal, és a kint eltöltött idő nagyon sokat segített nekik tanulmányaikban.
A mobilitás és nemzetköziesítés kapcsán meg kell említenünk a nemzetközi egyetemi hálózatokat is.
Az ELTE számos nemzetközi hálózat tagja, melyek munkájában aktívan részt vesz, sok esetben egyedüli magyarországi egyetemként. Az egyik legfontosabb közülük a Coimbra Group, amely a kontinens legjelentősebb egyetemeit fogja össze. A szervezetben az elmúlt években az ELTE jelentős mértékben fokozta aktivitását, az egyes munkacsoportokba több képviselőjét delegálta. Kiemelkedő jelentőséggel bír számunkra az európai fővárosok egyetemeit tömörítő szervezet, az UNICA, amelyben évek óta, több munkacsoportban aktívan jelen vannak munkatársaink. A tavalyi évben az ELTE rendezte meg a hálózat egyik workshopját, és a következő évben egy sikeres pályázatnak köszönhetően egyetemünk ad otthont a szervezet éves Közgyűlésének. Fontos kapcsolat az AUF, a frankofón egyetemek egyesülete is, amely szintén ösztöndíjas lehetőségeket biztosít a tagországok diákjai számára. Kezdeti fázisában vagyunk egy balkáni együttműködés elindításának, amelyhez nyitott partnernek mutatkoznak az érintett ország felsőoktatási intézményei.
Hogyan összegezné az ELTE helyzetét a nemzetközi kapcsolatok színterén?
Összességében, az elért eredményeink alapján megállapítható, hogy nemzetközi pozíciónk, az egyetemi nemzetközi ranglistákon elfoglalt helyünk kedvező. Látnunk kell ugyanakkor azt is, hogy a nemzetközi porondon egyre erősebb a konkurencia, amelyben számunkra nem az Európában élenjáró angol, francia, német egyetemek jelentik a nemes vetélytársakat, hanem a közép-európai régió kiemelkedő universitasai (mindenekelőtt Prága, Varsó, Krakkó, Belgrád). Eredményeink ellenére sincs okunk az elbizakodottságra. Jelen helyzetünkben a status quora történő esetleges berendezkedés ugyanis egyet jelentene a programozott lemaradással. Az őrületes tempóban kibontakozó nemzetköziesítés megköveteli a folyamatos megújulást. Ennek eredményes megvalósításához szükség van az összefogásra: az egyetemi és a kari vezetések irányítása mellett az ELTE valamennyi munkatársa elkötelezett hozzáállására, a Gaál Nóra irányításával működő Nemzetközi Iroda hatékony munkájára, s nem utolsósorban az oktatók egyetemes mércével mérve is kiemelkedő szakmai teljesítményére, amihez elengedhetetlen a megfelelő pénzügyi feltételek rendelkezésre bocsátása.