Kárpát-medencei intézmények vezetői tanácskoztak Egyetemünkön
A résztvevőket Benked László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársa tájékoztatta a Makovecz-programról. A Fórum résztvevői üdvözölték a tervezett program meghirdetését, egyetértettek annak céljaival, a külhoni magyar értelmiség utánpótlását támogató ösztöndíjprogrammal, a Kárpát-medencei Erasmus-kezdeményezéssel. A tanácskozók köszönetet mondtak a Makovecz-programért, amely hozzájárul a képzések minőségbiztosításához, és mobilitási lehetőségek biztosításával erősíti a szülőföldi egyetem választását. Ugyanakkor úgy vélték, hogy a támogatási időszakot előnyösebb lenne a tanévekhez igazítani, valamint kiemelni azokat az elemeket, amelyek az Erasmus- és CEEPUS-programokhoz képest vonzóbbá tehetik a Makovecz-program ösztöndíját (pl. kettős diplomás magyar–magyar mesterképzések támogatása). A hallgatói mobilitás kapcsán a résztvevők javasolták, hogy az intézmények egymással együttműködve alakítsák ki a kétoldalú keretszerződéseikhez illeszkedő mintaszerződéseket, melyekbe építsék be azokat az ellenőrzési pontokat, amelyek az Erasmus-programban is léteznek. A hallgatói mobilitás kérdése mellett az oktató mobilitásról is szó esett: az oktatói mobilitást a programgazda intézményekben az oktatók alkalmazására vonatkozó, illetve az akkreditációs követelményekkel összhangban célszerű meghatározni annak érdekében, hogy a program elérje célját. Fontos, hogy a határon túli egyetemek maguk kérhetik fel azokat az oktatókat, akikre a legnagyobb szükségük van. Az oktatói utánpótlással kapcsolatban az egyetemközi megállapodások és a szülőföldi doktori ösztöndíjprogramok segíthetik az oktatói utánpótlás biztosítását. A résztvevők kiemelték, hogy a Collegium Talentum megszűnése miatt fontos lenne egy ehhez hasonló, kiszámítható rendszer működtetése a jövőben.
A Fórumon elhangzott: a tehetséggondozást alapfeladatának tekinti az erdélyi felsőoktatás, amely a kolozsvári magyar egyetemi oktatás 1872-es megalapítása óta kiemelten foglalkozik a tehetségekkel. Az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK) szervezése minden alkalommal meghatározott rendszer szerint és a helyi hagyományok figyelembe vételével folyik, az erdélyi intézmények képviselői ugyanakkor köszönet mondtak az OTDK-ra való továbbjutáshoz nyújtott segítségért. A közelmúltban Gödöllőn elkészültek azok a szerződések, amelyek a Kárpát-medencei tehetséggondozásért folytatott munkát a jövőben összefogják. Kiemelték, hogy fontos volna egy olyan műhelymunka-rendszer kialakítása, amelynek célja a diákokkal végzett tudományos kutatás rendszeres támogatásának biztosítása. Hangsúlyozták, hogy a tehetségek segítése a szülőföldi doktori programok szintjén is kiemelten fontos.
A szlovákiai akkreditációs folyamatok kapcsán a résztvevők a képzési területhez illeszkedő tudományterületen felmutatott, nemzetközi együttműködésre épülő kutatási eredményességre, valamint a publikációs és idézettségi követelmények teljesítésére tértek ki, melyek a jövőben is meghatározó tényezők lesznek az akkreditációs követelményeknek való megfeleléshez. A feltételek teljesítéséhez magyarországi oktatók alkalmazására és anyaországi intézményekkel való közös kutatási pályázatokra van szükség: a Fórum üdvözölte, hogy az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) pályázatainak felhívásaiban megjelent ez a szempont is.
A vajdasági magyar nyelvű felsőoktatás megőrzésével, fejlesztésével és jövőjével kapcsolatban elhangzott: a helyi szakemberek egy olyan, a magyar nyelvű képzéseket összefogó egyetem létrehozásában látják a jelenlegi helyzet megoldást, ahol a hallgatók a különböző tudományterületeken, anyanyelvükön folytathatják tanulmányaikat. Kárpátalján a 2014-es válság óta felerősödött a középiskolát végzett diákok, valamint tanáraik és oktatóik elvándorlása, így rohamosan csökken a magyar nyelvű egyetemi képzésekre jelentkezők száma is, veszélyeztetve az oktatás, az oktatói álláshelyek számának fenntarthatóságát. A Fórum egységes véleményként fogalmazta meg a hallgatók és oktatók otthoni, anyaintézményi támogatását a közoktatás és a felsőoktatás szintjén egyaránt. Emellett a Fórum résztvevői egyetértettek a kihelyezett képzések megszüntetésének és azok helyi képzéssel történő helyettesítésének fontosságával is.
A Fórumon résztvevő felsőoktatási intézmények: Babes-Bolyai Tudományegyetem; Eperjesi Egyetem; II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola; Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra; Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem; Partiumi Keresztény Egyetem; Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem; Selye János Egyetem; Szabadkai Műszaki Szakfőiskola; Ungvári Nemzeti Egyetem, Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kara; Ungvári Nemzeti Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Kara és az Újvidéki Egyetem szabadkai székhelyű Magyar Tannyelvű Tanítóképző.
A találkozó második napján a Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem megnyitóját követően a Fórum résztvevői a kormányzati meghívottakkal plenáris ülésen tanácskoztak, melyhez a meghívottak közül L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára, Zsámboki Marcell oktatási igazgató és Szabó Dezső nemzetközi igazgató (Balassi Intézet), valamint Szabolcs Attila, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja csatlakoztak. A résztvevőket Erdődy Gábor, az ELTE nemzetközi ügyek rektorhelyettese köszöntötte, majd Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja vezetésével a résztvevők az előző napi munkacsoport-üléseken elhangzottakra reflektáltak, újból felvetették a korábban felmerült problémákat, illetve a jövőbeni lehetőségeket.