Karrier a tudományban

A telt házas rendezvényen az is kiderült, mi a sikeres álláspályázat titka, hogyan lehet EU-s forrásokhoz jutni, vagy épp milyen módon is egyeztethető össze a tudományos karrier és az anyaság.

Málnási Csizmadia András, a TTK Biológiai Intézetének egyetemi docense arra hívta fel a jelenlévők figyelmét – Szentgyörgyi Albert és Steve Jobs életéből vett példákat felvillantva –, hogy pályájuk és a tudományos projektek megtervezésekor egyaránt először mindig a "miért" kérdését tegyék fel maguknak.

- A nagyban való gondolkodás mindig a miértekkel kezdődik, ezért próbálja ki-ki a "miért", majd a "hogyan" és csak ezután a "mit" kérdéseket feltenni, azaz megfordítani a szokásos kérdéssort. A kutató ugyanis akkor tudja leginkább a közérdeket szolgálni, ha valós problémákra keresi a választ, ha vannak igazi "miért kérdései” – tanácsolta a szakember.

Perczel András, a TTK Kémiai Intézetének egyetemi tanára (alábbi képünkön) egy konkrét, külföldi álláspályázat kapcsán – amelynek ő is bírálója volt – adott hasznos szempontokat, hogyan kezdjenek neki a jelentkezők, hogy jó esélyekkel el is nyerjék a meghirdetett munkát, állást vagy pályázatot. Leszögezte: bármi is a célkitűzés, magától, véletlenül nem jön el sem az eredmény, sem a remélt siker.

Ehhez összetett út vezet. Fontos a tanulás, a szorgalmas munka, de fontos hogy mindeközben merjünk „nagyot álmodni”. Sokszor nehéz felismerni „merre van az arra”, ezért

több időt kell tölteni a problémák elemzésével, a szempontok és nézőpontok váltásával.

Bele kell élnünk magunkat a különböző szerepkörökbe, elvárásokba. Csak e különböző nézőpontok egyesített elemzése után válasszunk a lehetőségek közül! Időben tájékozódva, megfontoltan és átgondoltan haladjunk a kutatói célkitűzésünk felé, a személyes „miértünk” megvalósításának útján!

- Egy állás megpályázásakor fontos például a célszerűen összerakott és megformázott önéletrajz, hiszen a forma is árulkodik rólunk, ezért nem mindegy hogyan strukturáljuk azt. A kiírásnak megfelelő legyen a pályázatunk, gondosan állítsuk össze azt, figyelve az információátadás szabályaira! Gondolkodjunk a bíráló fejével (is), vezessük a figyelmét, emeljük ki, illetve ügyesen „kódoljuk” a munkánk lényegét és eredményeit! Figyeljünk a kiírás rejtett, vagy héttérben megbúvó kérdéseire is, melyek árulkodóak lehetnek – hívta fel a figyelmet a professzor, aki szerint egy kutató életében nagyon jelentősek a posztdoktori évek, ezért nem mindegy, hogy mely életszakaszban, milyen állást pályáznak meg (és fogadnak el) a fiatalok.

Szendrák-Szender Erika finanszírozási és tudománypolitikai tanácsadó gondolatébresztő előadásában arról szólt, miért és hogyan érdemes pályázni. Ő is arra biztatta a hallgatóságot, hogy merjenek nagyot álmodni, és hogy soha ne a pénz legyen a fő motivációjuk, hanem a pályázat célkitűzése, a „miért” megvalósítása.

A pályázatot a vasárnapi ebédhez hasonlította

annak szemléltetéséül, hogy itt is mindent előre meg kell tervezni, át kell gondolni a készítés folyamatát és részleteit. Hozzátette: helyesen célozzunk, arra kell pályázni, amilyen témát meghirdetnek, azaz keressük meg azt az elvárást, amelynek valóban meg tudunk felelni.

Tóth Judit, az MTA Természettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa három kisgyermek édesanyjaként arra mutatott példát, hogyan lehet nőként boldogulni a tudomány világában. Szerinte a PhD-t követően számos lehetőség kínálkozik, és a fárasztó doktorandusz évek után megújulást is hoz egy jó posztdoktori hely. Ebben a korai karrierfázisban sok és fontos döntést kell mindenkinek hoznia, amelyek mögött szakmai és magánéleti szempontok egyaránt szerepelnek.

Saját tapasztalatiból kiindulva Tóth Judit úgy véli, a tudomány szempontjából nem érzett különbséget a nők és férfiak számára elérhető lehetőségek között: Párizsban doktorált, onnan Washingtonba, majd az ELTE-re vezetett az útja. Számára a külföldi kutatóév sok lendületet adott, a labor és a PI-munka szervezése és megvalósítása pedig összhangba hozható az anyaság sokáig el nem odázható örömével. Már most is látja, hogy jó döntést hozott, hiszen karrierjében nem okozott törést a családalapítás. Szerinte

gyermekvállalás után is lehet eredményesen kutatni,

ehhez azonban a hozzáállásnak és rugalmasságnak nagy szerep jut. Jó tanácsként azt is elmondta, hogy az élet teljességére kell törekedni, melyben a hobbinak és a kikapcsolódásnak is megvan a helye. A karrier utakról úgy vélekedett, hogy akár az akadémiai és ipari szektorban, akár a tudományos adminisztrációs szférában remekül megtalálhatja egy női kutató a számítását.

A prezentációk után a résztvevőknek személyes tanácsadásra, kötetlen beszélgetésre is alkalmuk nyílt, így nem maradt megválaszolatlan kérdés a workshop végére. A hallgatóság kérésére tervezik a beszélgetés-sorozat folytatását is.