Kérdések és válaszok a gombatermesztésben
Az Európai Unió évente 1,2 millió tonna gombát termeszt, s ennek során 2,4 millió tonna szalmát és 10 ezer tonna szóját, gabonát használ fel. Vitathatatlan, hogy a termesztés során az alapanyagokban különböző mikotoxinokat termelő penészgombák jelentkeznek, s ebben van némi kockázat, de hogy a penészgombák jelentenek-e veszélyt általában az iparág fejlődésére, egyelőre nem tudják a szakemberek. A mikotoxinok a gombatermesztési alapanyagok ismert kártevői, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentenek, ezért alapos vizsgálatuk sürgető feladat. Az ugyanis jelenleg még nem ismert, hogy az étkezési gombák termesztése során milyen kölcsönhatások zajlanak a gomba és a mikotoxinok, illetve bomlástermékeik között, így az is kérdés, hogy valóban jelent-e élelmiszerbiztonsági veszélyt a penészfertőzöttség és az alapanyaggal bekerülő mikotoxin tartalom. Vizsgálni kell azt is, hogy a mikotoxinnal szennyezett növényi alapanyag felhasználható-e gombatermesztésre úgy, hogy a gomba vagy a komposzt mikrobaközösségétől a mikotoxinok bontását, semlegesítését várjuk el.
E terület mélyreható elemzése érdekében a Bio-Fungi Kft. irányításával az ELTE Természettudományi Kar és a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi, Kertészettudományi, illetve Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar kutatóiból konzorcium állt össze, amelynek tagjai a feltett kérdések megválaszolására végeznek alap- és alkalmazott kutatásokat, illetve kísérleti fejlesztéseket a projektben.
A támogatás segítségével létrejött konzorcium egyik fő célkitűzése mikotoxin monitoring vizsgálati rendszer kidolgozása és bevezetése a gombaiparban a biztonságos élelmiszertermelés érdekében, másik fő terve pedig annak vizsgálata, hogy a mikotoxinnal szennyezett alapanyag gombatermesztésre biztonságosan felhasználható-e.
Az NVKP-16-1-2016-0035 azonosító számú „A gombaiparban potenciálisan jelen lévő mikotoxinok élelmiszerbiztonsági kockázatának mélyreható vizsgálata, a komposztgyártás és gombatermesztési technológia fejlesztése az új ismeretek felhasználásával” című projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozásával valósul meg. A 2017. január 1-én indult hároméves program összköltsége 1.015 millió forint, ebből a támogatás 708,19 millió forint. A kedvezményezett Bio-Fungi Kft. 370,5 millió forintból, az ELTE 85,11 millió Ft-ból, míg a Szent István Egyetem 252,56 millió Ft-ból gazdálkodhat.