Kérészmentők akcióban

A magyar folyók különleges látványossága nyaranta a kérészek tömeges rajzása. Ezek a rövid életű, de annál fontosabb rovarok a vízi ökoszisztémák állapotának érzékeny indikátorai. A két legismertebb kérészfaj – a tiszavirág és a dunavirág – azt jelzik, mennyire tiszták és egészségesek a folyóink.

A dunavirág (Ephoron virgo) főként a Duna, a Rába és más folyók agyagos-kavicsos szakaszain él. Bár szerényebb megjelenésű, mint a tiszavirág, rajzása szintén lenyűgöző: augusztusban vagy szeptember elején milliónyi fehéres-sárgás rovar lepi el este a vízfelszínt. A tiszavirág lárvája 3 évig, a dunavirágé 1 évig fejlődik, míg a kifejlett rovar mindössze órákig él. Ez a rövid élet kizárólag a faj fennmaradását szolgálja: a kifejlett példányok nem táplálkoznak, szájszerveik csökevényesek. A nőstények a víz fölött párosodnak, majd petéiket a folyóba hullajtják, ezzel biztosítva a következő nemzedéket.

Az éjszaka rajzó dunavirág erőteljesen vonzódik a fényhez, így leginkább az ember okozta fényszennyezés veszélyezteti. Ennek hatására a szárazföldi fényforrásokhoz repülnek a petézés előtt álló nőstények és itt rakják le a petéiket. A petékből csak a folyóvízben kelnek ki a lárvák, így sérül az utódgeneráció. Különösen a kivilágított hidak veszélyesek, mert a folyásiránnyal szemben repülő kérésznőstény tömegek feltorlódnak előttük, majd a hídlámpákhoz felrepülve elpusztulnak a hídon. Ennek ellensúlyozására fejlesztette Kriska György és csapata a kérészvédő fénysorompót, amely már a tahitótfalui Tildy Zoltán hídon és a budapesti Árpád hídon is működik. A fénysorompó szerepe, hogy a víz fölött tartsa a hídhoz érkező kérészeket, így azok le tudnak petézni a folyóba.

Az idei rajzás több szempontból is különleges volt. Még soha ilyen korán (július 19.) nem kezdődött, és egészen augusztus végéig eltartott. Ráadásul a kérészek idén óriási távolságokra elrepültek a Dunától, így Gödöllőn, Tápióbicskén, Fülöpházán és Kecskeméten is megjelentek. Ezek a tapasztalatok persze sok kérdést felvethetnek, amelyekre a közönségtalálkozón választ kaphatnak az érdeklődők. Megismerkedhetnek egy forradalmian új, lézeres kérészvizsgálati technikával is, amelyet Egri Ádám, a HUN-REN Ökológiai kutatóközpont tudományos főmunkatársa fejlesztett ki. A módszert idén próbálta ki először az Ipolyon Kriska Györggyel és Jásdi Mihály ELTE-s biológus MSc hallgatóval közösen. 

A fény sötét oldala. Kérészmentők akcióban című film itt tekinthető meg a YouTube-on.