Kérészvédő lámpák az Árpád hídon
A fehér kérészek 2012-ben több mint negyven év után jelentek meg a Dunán, miután a korszerűtlen szennyvíztisztítás és a kedvezőtlen táplálékviszonyok miatt szinte teljesen eltűntek a folyóról. Visszatérésük ökológiai jelzés arra, hogy a modern szennyvíztisztító berendezések beváltak, és a Duna vize tisztább lett.
Az erős fényű hídlámpák azonban megzavarták a kérészek esti rajzását, a rovarok elveszítették tájékozódási képességüket, és az úttest tükröződő felületére rakják le petéiket. Ez óriási természetvédelmi kárt jelent, valamint közlekedési szempontból is veszélyes.
A problémára Kriska György, az ELTE TTK docense és kutatótársai hívták fel a figyelmet. Kimutatták, hogy kék-ultraibolya fénnyel lehet a rajzó kérészeket a legnagyobb hatékonysággal a híd alatt tartani, így tömeges pusztulásukat megakadályozni. 2019-ben a tahitótfalui Tildy Zoltán hídon elkészítették a világ első kérészvédő fénysorompó-rendszerét, amellyel a híd helyett a folyó vize fölé vonzzák a rajzó kérészeket. A magyar találmányt a Science tematikus összefoglalója is kiemelte a természet védelmére született jó gyakorlatok között.
A dunavirágzásra készülve a Budapest Közút 2023 júliusában az Árpád híd négy pillérén nyolc darab kékfényű lámpát helyezett el. Amennyiben a kísérlet Budapesten is beválik, a többi Duna-hídra is felkerülnek majd a speciális fénytestek. A kérészvédő fények a kérészrajzás néhány hetében a közvilágítással együtt kapcsolnak be, és este 11-ig működve segítik a dunavirág túlélését a budapesti folyószakaszon. A fények a víz felé irányulnak, így nem növelik a főváros fényszennyezését.
A projekt remek példája annak, amikor biofizikai alapkutatási eredmények (rovarok poláros látásának vizsgálatai és megértése) találkozik a környezetvédelmi innovációval, és a megszerzett tudás természetvédelmi szempontból is hasznosul.
Forrás: ELTE TTK
Fotó: Budapest Közút