Ki az, akit hallok?

2022.05.09.
Ki az, akit hallok?
Az Etológóiai Tanszék kutatói legutóbb azt vizsgálták, milyen mechanizmusokkal dolgozzák fel a körülöttük lévő világ hanghatásait a kutyák. A humán neurológiai vizsgálatokban használt módszer mintájára kifejlesztett nem-invazív EEG-vel először sikerült különbséget kimutatniuk az emberi és a kutyahangokra adott agyi válaszok között. 

Két különböző, ismerős élőlény hangját hallva a legtöbb esetben képesek vagyunk megkülönböztetni, hogy melyik hang melyik élőlénytől származik. De vajon a kutyák is képesek erre? A fajtársfelismerésért felelős agyi folyamatok kimutatására vállalkoztak az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói, az eredményeket a Royal Society Open Science lapban frissen megjelent tanulmányukban összegezték. 

„Különféle emberi és kutyahangokat játszottunk le mozdulatlanul fekvő, éber kutyáknak, miközben nem-invazív EEG segítségével rögzítettük az agyi folyamataikat – mesélte Bálint Anna, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa. – Az új eljárást a közelmúltban alakították ki magyar kutatók a humán EEG mintájára, és a legtöbb állatkísérletben használt EEG-vel szemben teljesen fájdalommentes az alanyok számára.”

A résztvevő 17 családi kutya játékos helyzetben, kizárólag pozitív visszajelzések (jutalomfalat, dicséret) által ösztönözve vett részt a kísérletben, amelynek során a kutatók elektródákat illesztettek a fejük meghatározott pontjaira, és különféle érzelmi töltettel bíró, nem-verbális emberi és kutyahangokat játszottak le nekik. Emberi hangok esetében a nevetéstől (pozitív) az ásításon át a köhögésig (semleges) terjedt a skála, míg a kutyák esetében játékos vakkantások (pozitív), valamint lihegések, morrantások (semleges) szerepeltek a lejátszott hangok között.

“A felvett EEG jel elemzése azt mutatta, hogy

a kutyaagy eltérően dolgozza fel a két fajtól származó hangokat.

Ezt most sikerült először ilyen formában kimutatni kutyák esetében – magyarázta Eleőd Huba, az Etológia Tanszék doktorandusza. – Ráadásul ez a hatás már nagyon hamar, 250 milliszekundumnál jelentkezik, tehát a kutyák agyi szinten már egy negyed másodperccel a hang kezdetét követően elkezdik felismerni a faji hovatartozást.”

„Egy másik fontos eredményünk, hogy különbséget találtunk a pozitív és a semleges hangokra adott agyi válaszok között annak függvényében, hogy milyen fajtól származott a hang  – fejtette ki Gácsi Márta, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa, a kutatás vezetője.  – Sikerült kísérlettel igazolnunk, hogy a kutyák agyi feldolgozása reagál a hallott hangok érzelmi töltetére is.” 

„Fő eredményünk, hogy így bepillantást nyerhetünk négylábú barátaink agyi működésének újabb részleteibe is, hogy hogyan és milyen mechanizmusokkal dolgozzák fel a körülöttük lévő világ hanghatásait”  – összegezte a kutatást Bálint Anna.

Forrás: TTK Biológiai Intézet
A borítófotót Eleőd Huba készítette.