Kiállítás nyílt az európai régészek találkozója kapcsán
Az Európai Régészek Szövetsége éves konferenciáját 2022-ben az ELTE, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Várkapitányság Nonprofit Zrt. rendezi, a találkozóra több mint hatvan országból mintegy 1700 régészt várnak. A rendezvény alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén „A régészeti csudák országa – országimázs 1876” címmel kiállítás nyílt, amelyet augusztus 29-én Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora és Virágos Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettese mutatott be a sajtó képviselőinek.
Borhy László felidézte a 19. században Rómer Flóris kezdeményezésére, Pulszky Ferenc elnökletével és Trefort Ágoston megnyitójával rendezett kongresszust, amelyen több száz európai kutató vett részt. Bár az elmúlt időszakban is számos kiemelkedő régészeti-antopológiai esemény zajlott hazánkban, például az ELTE adott helyet a 2001-es ókori falfestészeti világkongresszusnak, az Euópai Régészek Szövetsége (EAA) éves konferenciájához hasonló nagy találkozónak most ad újra otthont Magyarország. Az EAA-konferencia óriási lehetőséget jelent a hazai régészeti szakmának és az egyetemnek is – emelte ki Borhy László. A hat szekcióban zajló, nagyszabású rendezvény szervezése már hét évvel ezelőtt elkezdődött, a pandémia azonban megszakította a folyamatot.
Mint Virágos Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese elmondta, a Kárpát-medence, azon belül a történeti és a mai Magyarország területe több régészeti-történeti korszakban volt az egész emberiség számára fontos innovációk továbbadásának színtere, ezért hazánknak a régészet területén egyedülállóak a lehetőségei is. A kiállítással az volt a szervezők célja, hogy minél több érdeklődő figyelmét felhívják a hazai régészeti hagyományra és a jelenlegi konferenciára is. A kulturális örökségvédelem és a régészet világszerte óriási kihívások előtt áll: a kutatásokat befolyásolja a globalizáció, a klímaváltozás és a gazdasági recesszió is – tette hozzá a főigazgató-helyettes –, a konferencia budapesti megrendezése e tekintetben is nagy jelentőséggel bír.
A tárlatot P. Barna Judit régész, az MNM NRI Tartalomfejlesztési Igazgatóság Közművelődési és Társadalmasítási Osztály vezetője és Prohászka Péter, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézet tudományos munkatársa rendezte. Címe egy korabeli visszaemlékezésre utal: Ingvald Undset norvég régész az 1876-os kongresszus élményei alapján nevezte hazánkat „a régészeti csudák országá”-nak.
A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Múzeum körúti kerítésén látható.