Kihívások a jogalkalmazásban

2017.05.08.
Kihívások a jogalkalmazásban
Az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszéke és a Széchenyi István Egyetem (SZIE) Közigazgatási Jogi Tanszéke közös szervezésében 2017. május 5-én került sor az ÁJK alapításának 350. évfordulója alkalmából életre hívott jubileumi konferenciasorozat hatodik eseményére Új eljárásjogi kódexeink II. – Általános közigazgatási rendtartás és közigazgatási perrendtartás címmel.

A rendszerváltáskor felmerült egy teljesen új közigazgatási kódex megalkotásának igénye, melynek konkrét előkészítése 1999-től indult meg, s az új törvény 2005. november 1-jén lépett hatályba. De már 2008-ban átfogó módosítás történt, majd 2010-ben kisebb kiigazításra, 2011-ben újabb jelentős módosításra került sor. Ezek általában a közjogi rendszer változásaihoz való igazodást, valamint a hatékonyság, a gyorsaság és a költségtakarékosság célját szolgálták. 2016. január 1- től léptek hatályba a 2015. évi CLXXXVI. törvény módosításai az ún. közigazgatási bürokrácia-csökkentés jegyében. A már elfogadott polgári, valamint önálló közigazgatási perrendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jén lép hatályba, ezeket várhatóan még abban az évben a büntetőeljárásról szóló jogszabály követi. A 2017-es a felkészülés éve – elméleti és gyakorló jogászok vitatják meg az újításokat. Az ELTE ÁJK-n rendezett konferencia előadásaiból azt szűrhették le a résztvevők, hogy az új eljárásjogi kódexek számos újabban felmerült kérdést kellő módon szabályoznak, de sok értelmezésre váró nyitott kérdést is hagynak a jogalkalmazásra.

A felügyeleti modell irányába történő elmozdulás szükségessé tette a közigazgatási eljárási szabályozás felülvizsgálatát, de önmagában az új közigazgatási perrendtartás és a jogorvoslat rendjének változásai is indokolttá tették egy új közigazgatási eljárásjogi kódex megalkotását, mondta el Lapsánszky András (SZIE) már a nyitóelőadásban. Az Általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) a korábbi szabályozáshoz képest szerinte kevésbé részletes, tömörebb, rugalmasabb, nagyobb teret enged a jogalkalmazói értelmezésnek. Hasonló eredményre jutott  Fazekas János (ELTE) is  a hatáskör-szabályozás és a hatáskör-telepítés összefüggéseiről beszélve. Mivel az Ákr.-ből hiányzik a másodfokú eljárás általános szabályozása, az elkülönültség elvének kimondása, valamint a hatáskörelvonás és a hatáskör-átruházás tilalma, növekszenek a bírói kar és az Alkotmánybíróság terhei, miközben az ágazati szabályok túlsúlyának növekedése miatt csökkenhet a kormányzat ágazatok feletti kontrollja.

Az általános eljárásjogi szabályozás egyik fő célja a jogállamiság és a kiszámíthatóság biztosítása, másik, olykor ezzel ellentétes cél pedig a mindenkori közigazgatás mozgásterének növelése, s a kettős célrendszer hoz létre ellentmondásokat, mondta Kovács András (ELTE) is: A Kúria hatáskörei bővülnek, a nem elég részletes vagy pontos normák miatt nagyobb hangsúlyt kapnak jogértelmezési és jogegységesítési feladatai. A kutató véleménye szerint  évekbe telhet, mire kialakul az egységes joggyakorlat. Az ellentmondásokra hívta fel a figyelmet a Közigazgatási perrendtartás hatályát az Ákr. tárgyi hatályával összevető Fazekas Marianna (ELTE) is, amikor annak a véleményének adott hangot, hogy a sarkalatos törvényi rendelkezések miatt nem teljesült az egységesítés kodifikációs célja.

Forgács Anna (ELTE) szerint azért jut a korábbihoz képest nagyobb szerephez az ágazati szabályozás a hatósági szerződésekre vonatkozó szabályozás esetében is, mert a hatósági jogalanyiság meghatározása az Ákr. alapján nem egyértelmű, értelmezést, illetve további pontosítást igényel a harmadik személyek helyzetének szabályozása is, és nem egyértelműek a hatósági szerződés módosítására, megszüntetésére, valamint a szerződésszegés jogkövetkezményeinek alkalmazására vonatkozó új előírások sem. Az Ákr. azt sem tisztázza, hogy az ügyféli jogállás alanyi jog-e vagy a hatóság elismerése szükséges hozzá. Az ügyféli jogok csak alapelvi szinten jelennek meg az Ákr.-ben, garanciái csökkentek, tette hozzá Szalai Éva (SZIE) az ügyféli jogállás új szabályait vetve össze a korábbi szabályozással. Pedig az eljárási kódex alapfunkciója, mondta, hogy védelmet nyújtson az ügyfélnek a hatósággal szemben: az ügyfél jogi helyzetének szabályozása alapvető jelentőségű.

Bár Nagy Marianna (ELTE) a hivatalbóli aktusfelülvizsgálatokat és a semmisséget vizsgálva azt pozitív változásnak érezte, hogy a felügyeleti intézkedés nyomán hozott döntés is megtámadható bíróság előtt, abban látta a bíróságok megnövekedett feladatát, hogy az Ákr. elsősorban a kérelemre induló eljárásokat szabályozza, és kevés figyelmet fordít a hivatalbóli aktusok részletszabályaira, noha a felügyeleti jellegű tevékenység súlyának növekedésével a hivatalból folytatott eljárások aránya növekszik.

Forrás: ELTE ÁJK