Kire hatott leginkább a koronavírus?

A COVID-19 pandémia az egész világot sújtotta, de a betegség klinikai lefolyása és kimenetele igen változatos képet mutatott. Annak megértése, hogy egyes emberek miért esnek át a fertőzésen tünetmentesen, míg mások az életüket vesztik, mind a betegség gyógyításához, mind a járvány kordában tartásához elengedhetetlen. Zsichla Levente, az ELTE biológus hallgatója és témavezetője, Müller Viktor docens több mint ezer tanulmányt elemeztek, hogy átfogó képet kapjanak arról, mi befolyásolja a betegség súlyosságát az egyén szintjén.

Bár a COVID-19 kimenetelét befolyásoló tényezőkről már több összefoglaló született, de ezek vagy egy kisebb területet vizsgáltak meg, vagy csak vázlatos összefoglalást adtak. Az ELTE kutatóinak tanulmánya a kockázati tényezők legteljesebb körű áttekintését nyújtja, kiemelve az életkor, a biológiai nem, egyes krónikus háttérbetegségek, a korábban megszerzett specifikus immunitás, és a fertőző vírustörzs domináns szerepét a betegség lefolyásában.

Munkájuk megerősítette, hogy

a magas életkor a COVID-19 halálozás legerősebb kockázati tényezői közé tartozik.

Felnőtteknél a halálozás kockázata körülbelül 6–7 életévente megduplázódik, és (a világjárvány első nagy hulláma esetében) a 65 és 75 év közötti korosztálynál már meghaladta az 1%-ot. A jelenségért felelős lehet a tüdőszövetek és az immunrendszer öregedése, és a korral járó steril szisztémás gyulladási szint megemelkedése is.

A krónikus betegségek egy része is növeli a súlyos COVID-19 kockázatát, ugyanakkor akadnak kivételek és ellentmondásos esetek. Míg az elhízás, a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség, a krónikus vesebetegség, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések biztosan kockázatnövelő rizikófaktornak számítanak, addig több immunológiai, neurológiai és mentális megbetegedés esetén az eredmények a mai napig nem egyöntetűek. A tüdőbetegségeken belül is akad ilyen ellentmondás. 

Az adatok alapján

a férfiak kb. kétszer magasabb kockázattal érintettek a súlyos kimenetelű COVID-19 fertőzésben,

és nem csak az idősek között, hanem életkortól függetlenül is.Más vírusos légúti megbetegedések (pl. influenza) és fertőző tüdőgyulladás esetén is mutattak ki hasonló összefüggéseket, így ennek a mechanizmusa valószínűleg nem kizárólag a COVID-19-re jellemző. A jelenség hátterében mindenekelőtt több X-kromoszómához köthető gén szerepe és más az immunrendszerben kulcsszerepet betöltő gének eltérő kifejeződése húzódhat meg. A súlyos COVID-19-ben szenvedő férfiaknál emellett gyakori az interferonok termelődésének zavara, illetve a szervezet antitesttermelése az interferonok ellen. 

A nők körében a súlyos kimenetelű COVID-19 betegség kockázata kisebb, mégis náluk nagyobb arányban megfigyelhető a poszt-COVID-19 szindróma kialakulása. A terhesség külön kockázati tényezőt jelent a fertőzés lefolyására, a terhes fertőzött nőknél gyakrabban alakul ki terhességi magasvérnyomás-betegség, ők gyakrabban kerülnek intenzív osztályra, és a következmények a magzatot/csecsemőt is érinthetik.

A súlyos kimenetelű COVID-19 betegség kockázati tényezőinek hálóját ábrázoló grafikus absztrakt

A rossz társadalmi-gazdasági helyzet, így a szegénység, a rossz lakhatási körülmények, vagy az etnikai kisebbséghez tartozás szintén kockázati tényező. Az sem meglepő, hogy a rendszeres fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás jótékony hatással van az általános egészségre és a COVID-19 kimenetelére is, míg

a túlzott alkoholfogyasztás növeli a súlyos betegség kockázatát.

Annál meglepőbb, hogy a légzési funkciókat jelentősen károsító dohányzás hatása a SARS-CoV-2 fertőzés klinikai kimenetelére a mai napig eldöntetlen. Ezzel szemben a nagy koncentrációjú szállópornak való hosszútávú kitettséget egyre több kutatásban hozza kapcsolatba a súlyos koronavírus betegséggel.

A tanulmányból megtudhatjuk azt is, hogy a tudomány működése mennyire összetett, és gyakran mennyire nehéz egyértelmű következtetéseket levonni. Ezzel együtt az is kirajzolódik, milyen elképesztő tudományos összefogás zajlott az elmúlt pár évben, amikor a nemzetközi tudományos közösség egyesített erővel keresett válaszokat és megoldásokat a világot veszélyeztető pandémiára. 

Forrás: ELTE Biológiai Intézet
Kép forrása: Viruses