Kiss Áronra emlékeztek Budán
Kiss Áron születésének 175. évfordulóját emlékévvé nyilvánította a múlt esztendő végén 20 állami intézmény, önkormányzat, civil szervezet és műhely. A XIX. század végi modernizáció polihisztorának alakját rendezvényekkel, kiadványokkal és konferenciákkal idézik fel. A születésnapot megelőző délelőtt, 2020. június 20-án csaknem harminc tisztelő gyűlt össze egykori lakóházánál Budán, a róla elnevezett utcában a Gálbory-villánál.
Trencsényi László, az ELTE PPK egyetemi tanára, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az emlékév megrendezéséről szóló döntés mögött nem számmisztika ált, s nem az őszülő ünneplők türelmetlensége, akik netán nem győznék kivárni a 200. évfordulót. Inkább az indokolta a döntést, hogy a XIX. század szellemiségét összefoglaló, modern és sokoldalú szakember, Kiss Áron munkásságának jóformán minden íze különösen aktuális és jól alkalmazható, alkalmazandó napjaink kihívásaira.
A játékgyűjtő? Hiszen az iskolák világában (olykor az óvodákéban is) szegényedőben a játékok, a játékosság pedagógiai felhasználása, a játékkészletek szürkülőben. A gyermekvédelem szűkössége, elszomorító hírek a bánásmód drámáiról? A Kiss Áron alapításával létrehozott budaörsi Erzsébet Otthon pedagógiai munkája is példaadó. A tanítóképzés reformja? Az egykori tanítóképezdei igazgató odaadása elkötelező hatású ma is. Közösségszervező? A Magyar Pedagógiai Társaság elődjének aktív titkára volt Kiss Áron, megannyi projekt kezdeményezője. A pedagógia „tárgyi hagyatékának” szakszerű őrzése? Az ünnepelt a pedagógiai múzeum elődjének, a Tanszergyűjteménynek létrehozásában is fontos szerepet játszott. A nevelés-történetírás szakmai problémái? Kiss Áron könyvei megkerülhetetlen források. Gyermekkönyvek? A 70 esztendős Móra Kiadó okulhat a jeles szerző munkásságából.
Az eseményen felszólaltak az Emlékbizottságban egyesült szervezetek, intézmények képviselői is. Haider Edit a Kiss Áron Magyar Játéktársasaság hagyományőrző szerepét emelte ki, Lázár Katalin rögtönzött játéktanítással egészítette ki szavait, Joó Jánosné óvónőként méltatta a Társaságot. A Pro Ludo Társulat nevében Orosz István szólt a játék, játékosság fontos szerepéről, szavait Kiss Imre múzeumigazgató egészítette ki. Fodor Balázs és Herczeg Judit koszorúzott a XII. kerületi Virányosi Közösségi Ház nevében, az igazgatónő emlékeztetett: a járvány miatt a tervezett szakmai programra ősszel sor kerül. Jónás Rita Budaörs Önkormányzata nevében koszorúzott. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumot Szabó Károly könyvtáros és Pifkó Dániel múzeológus képviselték, utóbbi kifejezte az intézmény eltökéltségét a hagyaték őrzése iránt. Virágot helyezett el a hegymegi Kiss-család több tagja, a professzor leszármazottai.
Demeter Katalin vezette az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának delegációját. A professzor szólt arról, hogy a Kiss János altábornagy utcai épületnek falai is, lelke is őrzi az egykori előd emlékét. Tészabó Júlia az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézete képviseletében a neveléstörténet elkötelezettségét hozta szóba. Fábry Béla ügyvezető elnök az „értékőrző-értékteremtő” szakmai egyesület, a Magyar Pedagógiai Társaság nevében helyezett el koszorút.