Klímaváltozás: mindenki tehet ellene
„Már nemcsak a cuki jegesmackókról van szó” – szögezte le Ürge-Vorsatz Diána. Az ELTE-n asztrofizikusként végzett, majd a Kaliforniai Egyetemen doktorált klímakutató, a CEU egyetemi tanára Éghajlatváltozás – tények és tévhitek című prezentációjában beszélt a sürgető változásokról és a súlyos következményekről.
A szakember jelenleg is részt vesz az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének munkájában, így naprakész adatokkal tudott szolgálni a kutatások és mérések eredményeiről. Előrebocsátotta: ha kinézünk az ablakon, a március végi télies időjárást látva talán túlzónak tűnhet globális felmelegedést emlegetni, ám nagyjából a második világháború óta folyamatos és gyorsuló melegedés figyelhető meg. Növekszik a gazdasági és egészségügyi következményeket is rejtő hőhullámos napok száma, és fokozódik az extrém időjárás hurrikánokkal, árvizekkel, földrengésekkel. Hiába jó egy ország gazdasági helyzete, az ivóvíz csökkenését nem képes a pénz megoldani – fejtette ki a klímakutató.
De mi okozza ezt, és mi az ember felelőssége? Emberi beavatkozás nélkül földünk jelenleg hűlő periódusban lenne. A szén-dioxid kibocsájtás emelkedése az egyik fő oka az átlaghőmérsékletet növelő üvegházhatás kialakulásának. A Párizsi Egyezmény néhány évvel ezelőtt 2 Celsius fokos emelkedést hagyott jóvá, amihez az ember még alkalmazkodni tudna. A jelenlegi mérések alapján a most kibocsátott mennyiség akár 30 méterrel is megemelheti a tengerszintet, ami szigetek, országok eltűnésével járhat. Ha ez bekövetkezne, hatalmas migráció kezdődne, a lakott területek még zsúfoltabbá válnának, ami további konfliktusokhoz vezetne – mutatott rá a szakember. Hozzátette: elképzelhető, hogy egy-egy ország eleinte még értékelné a melegebb hőmérsékletet – például Oroszország –, ahol ezáltal megnövekedne a termőterület, és kevesebben veszítenék életüket fagyhalálban, de hosszútávon nagy kiterjedésű emberlakta területek eltűnésével járna a folyamat. Éppen emiatt a korábban megszavazott 2 Celsius fokos értéket 1,5 fokra csökkentették, mert a szakemberek úgy vélik, ekkora emelkedést még elbír a civilizáció.
Az előadáson Ürge-Vorsatz Diána megoldási lehetőségeket is felvázolt, amelyekkel megállítható, szinten tartható lenne a folyamat.
Felidézte, hogy az első passzív ház Dunaújvárosban épült, de ma már a világban sok helyen alkalmazzák a technikát, melynek révén nincs szükség fűtésre, 90 százalékkal csökken az energiaigény, ami pedig dupla haszon az egyénnek és a bolygónak egyaránt. Az életminőség is javul általa: vizsgálatok igazolják ugyanis, hogy mesterséges fűtés nélkül csökkenhet az allergiás és asztmás megbetegedések száma.
A másik jelentős innováció a városi közlekedés megreformálása lenne. A klímakutató legoptimálisabbnak egy Uber-szerű rendszert tartana, mellyel háztól házig lehetne közlekedni adott időpontra odarendelt, maximális kihasználtsággal közlekedő autókkal. Ezáltal lényegesen kevesebb járműre lenne szükség, csökkenne a károsanyag-kibocsátás, valamint olcsóbbá válna a közlekedés is.
Ürge-Vorsatz Diána zárásként felhívta a figyelmet a pazarlás visszaszorításának fontosságára és a fogyasztás optimalizálására, valamint innovatív gondolkodásra és a forradalmi ötletek megvalósítására ösztönözte a hallgatóságot. Kiemelte:
a környezetvédelem közös ügyünk, mindannyiunk felelőssége, és mindenki tehet azért, hogy pozitív változás következzen be.
Forrás: ELTE Online - hallgatói magazin