Kockázatkezelés az élet minden területén

2022.10.06.
Kockázatkezelés az élet minden területén
Keishi Hotsuki, a Morgan Stanley kockázatkezelési vezetője adott elő 2022. szeptember 28-án az ELTE Gólyavárban. A nagy érdeklődés mellett zajló programot az ELTE Navratil Ákos Szakkollégium szervezte.

A Morgan Stanley több mint 41 országban működő amerikai multinacionális befektetéskezelő és pénzügyi szolgáltató iroda, ügyfelei közé vállalatok, kormányok és magánszemélyek tartoznak. A legnagyobb egyesült államokbeli vállalatokat tartalmazó Fortune 500-as listán 2021-ben a 61. helyen állt. Keishi Hotsuki 2008 márciusában csatlakozott a céghez, először a Piaci Kockázati Osztály vezetője, majd 2011-ben általános kockázatkezelési igazgató lett. Pályáját 1984-ben a Fuji Banknál kezdte, 1993 és 1999 között a Bankers Trustnál, 1999-től 2007-ig a Merrill Lynchnél dolgozott. Közgazdász alapdiplomáját a Hitotsubashi Egyetemen szerezte meg, majd a Carnegie Mellon Egyetemen ipari adminisztráció szakon végzett. A Japan Society igazgatósági tagja.

Az interaktív előadás a kockázati attitűd fogalmának tisztázásával kezdődött. A kérdés az volt, hogy ha 80/20 valószínűséggel nyerhetünk meg egy fogadást, melyiket választjuk a következő két lehetőségből. Kapunk 1000 dollárt, ha győzünk, és nem kapunk semmit, ha vesztünk, vagy most azonnal kapunk 800 dollárt, de nem fogadhatunk. A többség a második opciót választaná, mivel az azonnali nyereséget biztonságosabbnak tartjuk, mint a bizonytalan (ám magasabb jutalommal kecsegtető) jövőt. A befektetési elemzések során a szakemberek gyakran használnak fizikai modelleket, de a fizika az érzelmeket nem veszi figyelembe, márpedig a pénzügyi döntésekben ezek fontos szerepet játszanak – magyarázta Keishi Hotsuki.

De hogy tudunk akkor racionális döntést hozni? A közgazdász szerint a négy lépésből álló WRAP döntéshozatali modell segíthet. Ha több lehetőséget is számba veszünk, ezeket teszteljük, a döntés előtt igyekszünk eltávolodni a problémától, és számolunk a hibalehetőségekkel is, sokkal jobb döntéseket hozhatunk – mondta. Mindemellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a kellemetlen következmény nem fetétlenül jelenti azt, hogy rossz volt a döntés. Megesik, hogy egy jól átgondolt döntésnek sem szerencsés a kimenetele, amit leginkább az okoz, hogy a döntést követően megváltoztak a körülmények. Az ilyen esetekkel is számolni kell. Azt azonban soha se feledjük, döntést csakis tények alapján hozzunk! – tette hozzá.

Forrás és további fotók az ELTE GTK oldalán