Kódolás kisgyermekkorban – tények és tévhitek

2022.06.17.
Kódolás kisgyermekkorban – tények és tévhitek
Az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán csaknem egy évtizede foglalkoznak kisgyermekkori kódolással, ehhez kapcsolódóan idén ötödik alkalommal szerveztek konferenciát. Lénárd András Tamás, az ELTE TÓK stratégiai dékánhelyettese a Modern Iskola szaklapnak adott interjút a kódolást övező mítoszokról, félinformációkról és a modern generációkat beskatulyázó elméletekről.

A kódolás kezdete nincs fix életkorhoz kötve: megfelelő eszközökkel, feladatokkal és stratégiákkal már az óvodáskorúak is végezhetik. A gyerekek ebben az életkorban nagyon motiváltak, kíváncsiak – ez azonban nem jelenti azt, hogy a szakembereknek könnyű dolguk van. „Tevékenységközpontú, folyamatos visszajelzésekre épülő és a gyerekeket állandó sikerélményhez juttató módszertanra van szükség” – mondja Lénárd András Tamás.

A kódolás kezdeti fázisában két TÓK-os kötet is segíti a pedagógusok munkáját. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése padlórobotok segítségével című könyvben egy méhecske formájú padlórobot, a BeeBot, illetve BlueBot mutatják be a teendőket. De az első lépések megtételéhez még nincs is szükség eszközre,

a gyerekek a saját testükkel oldanak meg kódolási feladatokat,

egyszerű hétköznapi szituációk vagy játékok során. Az eszköz nélküli, ún. unplugged kódolás köréből mindkét könyvben számos játék leírása található. A padlórobotos feladatokat pedig akkor is használhatják a pedagógusok, ha az intézményben nincsen padlórobot, hiszen bármilyen robot emulator, számítógép, tablet vagy telefon alkalmas a feladatok elvégzésére. A Kódolás kisgyermekkorban. A KODU programozás tanórán kívül című kötet a Microsoft által kifejlesztett virtuális robot programozásáról, környezetének létrehozásáról és ebben a világban a KODU irányításáról szól.  

„A kódolás nagyon is gyakorlatias, hétköznapi tevékenység, és törekszünk is arra, hogy a példákat olyan körből merítsük, amelyet a tanulók közvetlenül, saját érzékszerveik útján is megtapasztalhatnak. A kódolás nemtől független, csak le kell bontanunk a sztereotípiákat. Tehát a lányok ugyanolyan eséllyel, ugyanolyan eredménnyel kódolnak, mint a fiúk, én úgy tapasztalom, hogy szűnőben van a közvélekedés, hogy ez egy „férfias” tevékenység” – hangsúlyozza Lénárd András Tamás.

A szakember a harmadik osztályos Digitális kultúra tankönyv szerzőjeként arról is beszél, hogy a Covid és a távolléti oktatás hogyan változtatta meg a pedagógusok digitális kultúráját és attitűdjeit.„Nem annyira szükséges most már indokolni a digitális környezet előnyeit, és egyre kevesebb az idegenkedés a digitális környezetben történő tanulástól” – mondja. A digitális generációkkal kapcsolatos elméletekkel azonban nem ért egyet, véleménye szerint

nem lehet a gyerekeket születési évük szerinti kategóriákba sorolni. 

Innen már csak egy lépés a „digitális Pygmalion-effektus”, amikor a gyerekeket olyanokként kezeljük, amilyennek az egyes elméletek leírják őket. 

„Idézhetném a Netgeneráció felméréseinek az eredményeit vagy a PISA felmérésnek a digitális kompetenciát mérő tesztjeit, sajnálatos módon azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek döntő többsége nem képes digitális környezetben hatékonyan problémát megoldani, vagyis digitális analfabéta. És ez akkor is így van, hogyha telefonját, tabletjét (azon belül azokat az alkalmazásokat, amelyek döntően a közösségi média és a játék területéről kerülnek ki) boszorkányos ügyességgel kezeli. Ugyanis az eszközkezelés nem egyenlő a problémamegoldással” – hangsúlyozza a TÓK oktatója.  

Az interjú teljes terjedelmében olvasható a Modern Iskola oldalán.
Borítókép: A kódolás tanítása tanító szakos hallgatóknak (forrás: ELTE SEK)