Komáromba költözik az ELTE régészeti tudástára

2020.01.20.
Komáromba költözik az ELTE régészeti tudástára
A Klapka György Múzeum és az ELTE szakmai koordinálásával több mint harminc éve folyik Komárom területén az ókori Brigetio feltárása, leletanyagának feldolgozása. Borhy László rektor és Molnár Attila polgármester friss megállapodása alapján a múzeum hamarosan elkészülő új épületében felállítandó régészeti tudásbázissal az egyetem és a város a közeljövőben még szorosabban együttműködik. 

A Komáromi Önkormányzat és az ELTE Régészettudományi Intézet 1996. május 20-án kötött hosszú távú tudományos kutatási és oktatási szerződést, amelyben már akkor körvonalazták közös munkálkodásukat egyes régészettudományi kutatási területeken. A szerződés azóta is töretlen kutatási együttműködést eredményezett. Az ókori Brigetio területén folytatott kiemelten eredményes régészeti feltárásoknak, a Komáromi Klapka György Múzeumnak, a tudományos ismeretterjesztésnek, az oktatásnak, valamint az önkormányzat támogatásának köszönhetően Komárom nemzetközileg is jelentős ókori régészeti lelőhellyé, valamint az ELTE régészeti gyakorló terepévé vált az utóbbi évtizedek során.

Molnár Attila polgármester a város, Borhy László rektor pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem nevében írt alá január 15-én újabb együttműködési megállapodást, melynek értelmében a BTK Ókori Régészeti Tanszék tudástára Komáromba, a Klapka György Múzeum hamarosan megnyíló új épületébe költözik, ahol Tudásközpontot hoznak létre.

A városvezető hangsúlyozta, az aláírással nem egy korszak zárult le, hanem egy új korszak kezdődött, amely a kultúra és az idegenforgalom szempontjából is kiemelkedő. "A Tudásközpont létrehozásával az ELTE megerősíti tudományos és oktatási jelenlétét városunkban, és intenzíven bekapcsolja Komáromot a nemzetközi tudományos vérkeringésbe" – mondta, majd hozzátette: bízik benne, hogy az iskolák és az itt élő fiatalok is meglátják a lehetőséget. 

Borhy László, aki az ásatásokat a kezdetektől vezeti, arról beszélt, mivel gazdagodik az Egyetem a most aláírt dokumentumnak köszönhetően. „Az elmúlt közel 30 évben

a város támogatásának köszönhetően kiszámíthatóvá és fejleszthetővé váltak a feltárások.

Mára nem csupán térben, de időben is kiterjedtek. Míg korábban négy hét állt rendelkezésünkre a brigetioi polgárváros kutatására, most több hónapon át dolgozhatunk és végezhetünk feltárásokat a katonaváros és a katonai tábor területén is. Az elmúlt évtizedekben 400 hallgató vett részt az ásatásokon, rengeteg szemináriumi és diplomamunka, valamint doktori disszertáció született a témában. Brigetio nemzetközi hírnévre tett szert. A Tudásközpont létrehozásával pedig új dimenziók nyílnak”– emelte ki.

Egy 2016-ban elnyert pályázatnak köszönhetően az 1900-as évek elején épült méntelepi laktanyát felújítják, visszaállítják az épület eredeti homlokzatát, rendbehozzák a tetőt, kicserélik a nyílászárókat, akadálymentesítenek és parkolókat is kialakítanak. A komplexum – amelynek tetőterében kap helyet az ELTE intézetének tudásközpontja – a tervek szerint minden tekintetben 21. századi lesz.

Forrás: Kemma
Fotó: MTI/Krizsán Csaba