Kondenzátumokba zárt sejtanyagok

2020.06.24.
Kondenzátumokba zárt sejtanyagok
Kovács Zoltán doktorandusz biológiai innovációja nyerte az ELTE Inovációs Központ idei PhD-dolgozat pályázatát.

Az ELTE Innovációs Központ 2020-as felhívására 9 pályamű érkezett be, amelyek közül a szakmai zsűri – Magyar Dániel igazgató (ELTE Innovációs Központ), Mattyasovszky-Philipp Dóra Anna elnöki megbízott és Málnási-Csizmadia András egyetemi tanár, az ELTE 2018-as Innovatív Kutatója –  választotta ki a nyertest.

Az innovációs szempontból legkiemelkedőbb PhD kutatási témát Kovács Zoltán (ELTE TTK Biológiai Doktori Iskola) nyújtotta be A kompartmentalizációban és genomkarbantartásban újszerű szerveződési elvet mutató egyszálú DNS-kötő fehérjék fázisszeparációjának innovatív gyógyászati és géntechnológiai lehetőségei témában.

A kutatás keretében új elv látszik körvonalazódni arról, hogy a sejtek hogyan képesek anyagaik szabályozott elkülönítésére a belső membránrendszer mellett, illetve annak hiányában is. A folyadék-folyadék fázisszeparáció önszerveződési folyamat során főként fehérje-fehérje kölcsönhatásokkal kialakított, folyadékszerű, környezetüktől jól elhatárolt fehérjekondenzátumok jönnek létre, melyek különböző biológiai funkciókat látnak el. A kutatás során kiderült, hogy az örökítőanyag épségének megőrzésében központi szerepet játszó egyszálú DNS-kötő (SSB) fehérjék is kondenzátumokat hoznak létre, rávilágítva a fázisszeparáció DNS-hibajavításban betöltött szerepére.

Az SSB-k fázisszeparációs tulajdonságainak felhasználása számos, eddigi kiaknázatlan területét jelentheti a géntechnológiának és az ipari felhasználásnak. A biotechnológiában a fehérjetisztítási folyamatokat forradalmasíthatja a célfehérjéhez fuzionált SSB-alapú, fázisszeparációra hajlamos címke, amellyel a kondenzátumok környezetüktől való elválasztásával a célfehérjéket (akár a sejt számára toxikus fehérjéket is) egyszerűen, nagy mennyiségben és nagy tisztaságban lehet majd előállítani idő- és költségigényes lépések nélkül. A gyógyszeripar számára kifejlesztett kondenzátumok belsejébe zárt terápiás célú hatóanyagok a jelenlegi beviteli módokhoz képest könnyebben, kevesebb mellékhatással, valamint gyorsabb oldódás mellett célba juttathatók. Az eredmények továbbá kiindulási pontként szolgálnak az SSB-k és humán betegségek közötti kapcsolatok megismeréséhez és akár jövőbeli terápiás kezelések kifejlesztéséhez is.

Az ünnepélyes díjátadásra az ELTE Innovációs Nap keretében, várhatóan az ősz folyamán kerül sor.