Konferencia négylábú résztvevőkkel
A IV. Kutyaetológiai Konferenciát Miklósi Ádám, az Etológiai Tanszék vezetője és Csányi Vilmos professzor, az esemény védnöke, az Etológia Tanszék alapítója nyitotta meg. A helyszínen tartott 12 előadást az online élő közvetítésnek köszönhetően bárki követhette akár saját otthonában is. A szakemberek 11 friss publikációt, valamint a nemrégiben indult Szenior Családi Kutya Programot is bemutatták. A tanácskozás angol nyelvű előadásait ugyancsak az Internet segítségével világszerte több ezren kísérhették figyelemmel. A díszvendégek – a kutatócsoport vizsgálataiban leggyakrabban résztvevő kutyák és gazdáik – kényelmes babzsák fotelekben hallgathatták végig a prezentációkat.
Kis Anna előadásából fény derült arra, miként segíthet a kutyaviselkedés kutatása a szociális robotok fejlesztésében. Elmondta: a funkcionális, betegeket segítő, ápoló robotok bizonyos szociális kontextusokban nem képesek adekvát válaszreakciót mutatni, a betegek, idősek, gyakran félnek tőlük így használhatóságuk megkérdőjelezhető. A gyakorlatban hasonló funkciókat láthatnak el segítő kutyák is, azonban ezeknek a kutyáknak a kiképzése idő- és pénzigényes.
Új paradigmaként kerülhetnek előtérbe az úgynevezett szociális robotok,
amelyek a humán-robot interakciók újfajta megközelítését jelenthetik. A kutya viselkedésének leírása különböző helyzetekben lehetővé teszi az úgynevezett etogram elkészítését, amely számszerű adatokat szolgáltat a kutya viselkedésről, amelyekből informatikusok algoritmusok segítségével az adott robotokat programozni tudják. A vizsgálatban a kutatók az érzelmek kimutathatóságára és felismerésére koncentráltak, a vizsgálati személyeknek kutyák és robotok különböző viselkedéséről készült videóit kellett értékelniük. Az eredmények szerint a kutyák belső állapotaira vonatkoztatott etogram jól használható volt a robotok emocionális viselkedésének meghatározására is, vagyis a vizsgált alanyok a megjeleníteni kívánt belső állapotot képesek voltak felismerni a robotok viselkedésében is.
Hegedűs-Kovács Krisztina arról beszélt, milyen szerepet játszik az oxitocin hormon a szociális kötődés, bizalom és empátia szabályozásában, illetve hogyan befolyásolja a kutyák társas viselkedését két, eltérő munkára szelektált kutyafajta, a husky és a border collie esetében. A szakember és munkatársai azt találták, hogy azok a border colliek, amelyek orrába oxitocint fújtak (egy olyan orrsprayvel, amit megfázás esetén segít tisztítani az orrot) többet néztek gazdáikra a kísérlet során, mint az ugyanígy kezelt szibériai huskyk, de a kezelés hatással volt a tekintetváltások számára, valamint a kísérletvezetőre nézésre is.
Kubinyi Enikő, ERC Starting Grant díjas kutató az idén indult Szenior Családi Kutya Programot mutatta be előadásában. Ebben 8 évesnél idősebb kutyák öregedésének folyamatát követik etológiai, idegtudományi és genetikai módszerekkel. Egy most induló vizsgálatukban arra a kérdésre keresik a választ, hogy gyógyszeres terápia nélkül, kizárólag kognitív vagy fizioterápiával szinten tartható-e a kutyák mentális állapota, megelőzhető-e a hanyatlás. A Komplex Élmény névre keresztelt program foglalkozásait a humán öregedéskutatások eredményeire támaszkodva alakították ki. A hosszú távú vizsgálat során a kutatók felmérik, hogy milyen hatással van a rendszeres, 3 hónapon át tartó szellemi és fizikai kihívás az egészségesen öregedő (tehát súlyos betegségektől mentes) kutyák szellemi és fizikai állapotára.
Pogány Ákos a kutatócsoport által kifejlesztett új, „Csináld utánam!” kiképzési módszerrel kapcsolatos új kutatási eredményekről számolt be. A vizsgálat céljaként a kutatók arra keresték a választ, hogy mennyire pontosan képesek a kutyák gazdáiktól az utánzásos módszerrel tanulni, vagyis hogy a céltárgyat vagy annak helyét figyelik meg inkább. Az eredmények szerint a kutyák – bizonyos mértékig – képesek általánosítani az utánzást különböző körülmények között, azonban zavaró körülmények (pl. tárgycsere) mellett az utánzás pontossága csökken, és a kutyák inkább a megfigyelés helyét választják, vagyis hajlamosabbak bizonytalan körülmények mellett gazdáikat követni.
Pongrácz Péter a kutyák keresési mintázatát elemezte. Vizsgálatában a kutyáknak a hőn áhítatott labdát 5 rejtekhely közül kellett megkeresniük. Kiderült, hogy a kutyák számára nem okoz különösebb gondot a több rejtekhely, azonban sikerességüket befolyásolta az, hogy a labdát elrejtő ember milyen irányból kezdi, és milyen sorrendben halad a rejtekhelyek között, valamint az előző próbákban a labdák helye is hatással volt a kutyák választására.
Gerencsér Linda és Ferdinandy Bence az automatizált magatartásmegfigyelés lehetőségeit kutatják. Előadásukban egy új módszert mutattak be, amely a kutyák viselkedéséről az automatikus adatgyűjtést segítheti. A gyűjtött adatok, mozgási paraméterek, térbeli pozíció, élettani paraméterek számos területen segíthetik a kutatók munkáját, de akár a gazdáknak is segítségét nyújthatnak hétköznapi helyzetekben.
Mikósi Ádám professzor előadásában a kutyák szociális kiértékelés képességének kérdéskörét járta körbe. Sok vita övezi az emberi altruizmus létét, több vélemény szerint az emberek sokszor csak olyankor cselekednek “önzetlenül”, amikor ez befolyásolhatja megítélésüket, mint proszociális (“jó”) vagy antiszociális (“rossz”) ember. Felmerül a kérdés, hogy vajon más fajoknál is megjelenik-e a partnerek kiértékelése, például a kutyák is különbséget tesznek-e egy “jó” és egy “rossz” partner között. Miklósi Ádám bemutatta a szociális kiértékelés jelenségét, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy óvatosnak kell lenni, amikor egy-egy kísérleti eredményből összetett kognitív folyamatokkal kapcsolatban vonunk le következtetéseket.
Gergely Anna kutatásában azt vizsgálta, vajon mennyire hasonlít az, amikor valaki a kutyájához, illetve a kisgyermekéhez szól. Az előadásából kiderült, hogy
nagyon hasonló beszédparaméterekkel kommunikál az ember a házi kedvencével és a 3 év alatti gyermekével.
A kutyák beszédfeldolgozásával kapcsolatban Andics Attila a neves Science szaklapban megjelent publikációjáról szólt. Kiemelte: hogy a kutyáknak nem csak az számít, hogy mit mondunk, hanem az is, hogy hogyan mondjuk. Vagyis a kutyáknak a szavak tonalitása, vagyis hangsúlyozása is fontos, ugyanúgy, mint a jelentése.
Kis Anna a kutyák biológiai mozgás felismeréséről is beszámolt. A kutatásban különböző pontok egymáshoz viszonyított mozgásából kellett a kutyáknak megállapítaniuk, hogy élőlényhez tartozik-e a mozgásmintázat vagy sem. A vizsgálat kérdéseként a kutatók kíváncsiak voltak arra, hogy mutatnak-e preferenciát erre a mozgásmintázatra, valamint a kutatók azt is megvizsgálták, hogy a korábban már említett oxitocin hormon hogyan befolyásolhatja mindezt. Az eredmények szerint a kutyák is, más fajokhoz hasonlóan, mutatnak preferenciát a biológiai mozgásmintázatra, és erre az oxitocin is hatással volt, azonban nem a várt hatást sikerült kimutatni: nem az élőlényre jellemző mintázatot nézték tovább a kutyák, hanem az absztrakt mintázatot. A kutyák megváltozott preferenciáját a kutatók az inger vonzerejével magyarázták, vagyis a nem megszokott, új inger felé való nagyobb érdeklődéssel.
Ujfalussy Dorottya “Minek nézel engem?” című prezentációja a kézzel nevelt farkasok emberek felé mutatott üdvözlési viselkedését mutatta be. A vizsgálatban a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy különbséget tesznek-e a farkasok nevelőjük, ismerős és egy idegen személy között, amelyre az úgynevezett üdvözlési teszthelyzet bizonyult megfelelő módszernek. Az eredmények igazolták, hogy az üdvözlési tesztben tetten érhető a személyes kapcsolat farkas és nevelő között, még 6 hónapos korban is máshogy üdvözlik a farkasok az ismerősöket és idegeneket, azonban később nevelő és a közeli ismerős már nem különbözik számottevően a farkasok üdvözlési viselkedése alapján.
A konferencia zárásaként Gácsi Márta prezentálta legújabb kutatását, amely farkasok és orrhasználat szempontjából eltérő kutyafajták összehasonlítását vizsgálta azok „orrjóságát” tekintve. A kutatás egyik eredményeként egy újfajta vizsgálati módszert sikerült létrehozni, amely előtréning nélkül képes a kutyák szaglását mérni. A Természetes Keresési Feladat helyzetben a szagmunkára szelektált fajták és a farkasok sikeresebbnek bizonyultak, mint a rövid orrú fajták, vagy a nem szagmunkára tenyésztettek.
Az előadások után Miklósi Ádám professzor megköszönte a jelenlévő gazdák egész évben nyújtott segítségét, hiszen nélkülük nem jöhetett volna létre a konferencia.
A rendezvényen bemutatott publikációk angol nyelven is elérhetőek.
A tanszék legutóbbi kutatási eredményeiről itt olvashat: Mire képes a kutyák epizodikus-jellegű memóriája?, A kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet?
Forrás: Családi Kutya Program