Könyvek párbeszéde a gimnáziumi irodalomórákon

2019.03.13.
Könyvek párbeszéde a gimnáziumi irodalomórákon
Az ELTE BTK KITI „Nyitott Napok” előadássorozatának idei első vendége Székely Júlia, a Berzsenyi Gimnázium oktatója volt.

A Nyitott Napok idei első délutánján az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet terme zsúfolásig megtelt. Székely Júlia, a Berzsenyi Dániel Gimnázium – tavaly óta nyugdíjas – magyartanárnője A könyvek könyvekről szólnak – Könyvek párbeszéde a gimnáziumi irodalomórákon címmel tartott előadást. A címbeli Umberto Eco idézet kapcsán azt kívánta bemutatni: ugyan a művek szuverének, de gazdagítja értelmezésüket, ha felfedezzük más művekhez való kapcsolódásukat. Az előadás középpontjában Kertész Imre Sorstalanság című regénye állt, ezzel kapcsolatban kerültek szóba a homéroszi eposzok, a Koldus és királyfi (amire a Sorstalanság főszereplője hivatkozik) vagy az Aranyember.

Székely Júlia fölhívta a figyelmet arra, hogy A kudarc című könyvében Kertész vitatkozik Semprun A nagy utazás című regényével: nem ért egyet a spanyol szerző leegyszerűsítő világképével (áldozatok=jók / tettesek=rosszak), stílusát pedig túlírtnak tartja. Rámutatott, hogy Camus Az idegen (korábbi fordításban Közöny) című regénye szerkezetében, nyelvezetében és világszemléletében egyaránt megdöbbentő hasonlóságot mutat a Sorstalansággal – bár erre Kertész sehol nem utal. A magyar írónál ugyanakkor az elidegenítő írásmód a későbbi boldogság lehetőségét ígéri, a túlélés véletlenével kapcsolatban pedig a gondviselés létezését Kertész elutasítja. Az író egyébként számos alkalommal értelmezte regényét, 2003-ban például azt állította, hogy a mű a Kádár-rendszerről szól.

Forrás: ELTE BTK
Fotók: Ágai Ágnes, Ács Pál