Könyvújdonságok

Rónay Zoltán: Jogszerűség és etika a tanári pályán

A hiánypótló kötet a pedagógus szakma jogi szabályait, etikai normáit tekinti át, melyek ismerete alapvető követelmény a tanárjelöltek számára. A tanító- és tanárszakos hallgatóknak egyszerre kellene egyfajta átfogó jogi tudást elsajátítaniuk és bevezetést nyerniük a szakspecifikus jogi normákba, miközben ennek az ismeretanyagnak lényegében semmilyen előkészítő megalapozásával nem rendelkeznek: a nyelvezet idegen, a használt fogalmak ismeretlenek a számukra. Kifejezetten nekik szóló, a számukra nélkülözhetetlen jogi ismereteket közérthetően összefoglaló mű magyar nyelven évtizedek óta nem született. Rónay Zoltán, a PPK Neveléstudományi Intézet egyetemi docensének kötete így méltán tarthat számot nemcsak az egyetemi és főiskolai hallgatók, de a pedagógusi hivatást már művelő szakemberek, valamint az intézményi adminisztrációban dolgozók és az intézményfenntartók érdeklődésére is.

Papp Richárd: Vízzel írt valóság. A kultúra arcai

Kicsoda az ember? Hogyan születünk, örülünk, birkózunk meg problémáinkkal, és mi ad értelmet életünknek és halálunknak? Miért reménykedünk, szeretünk, gyűlölünk, ragaszkodunk egymáshoz és magunkhoz? Mi a közös bennünk, és mi az, ami elválaszt egymástól bennünket? Feltárható-e bármilyen törvényszerűség arról, hogy milyenek vagyunk, mit és miért teszünk, mondunk vagy gondolunk, hogy mit találunk szépnek vagy értelmesnek? A kulturális antropológia az emberiséget egységesnek, az embereket minden tekintetben egyenrangúnak tartja. Ennek tükrében a fenti kérdések is univerzálisak. A rájuk adott válaszok ugyanakkor sokszínűek, hiszen a különböző kultúrák másként fogalmazzák és válaszolják meg ezeket a kérdéseket. Papp Richárd, a TáTK Kulturális Antropológia Tanszék habilitált egyetemi docense olyan könyvet írt, amelyből megismerjhetjük azokat az „univerzális” és gyakran magától értetődőnek tűnő fogalmakat, amelyeket a kultúrák, vallások, társadalmi csoportok egymástól különböző módon értelmeznek és élnek meg. A könyv különböző kulturális valóságokból hozott példáinak segítségével újra és újra rácsodálkozhatunk arra, hogy éppen különbözőségeink megértése által fedezhetjük fel a minket összefűző emberi tapasztalat mélyen közös voltát.

Kohári Anna: Időzítési mintázatok a magyar beszédben

A beszédritmus eddigi megközelítései, az ezzel kapcsolatos korábbi állítások a ritmus sajátosságainak megragadhatatlanságát, a sok változóból adódó bizonytalanságot sugallták, nem véletlenül. A jelenség valóban soktényezős, az adatok gyakran ellentmondásosak, nehéz fogódzókat találni a megfelelő módszertan kialakításához. Kohári Anna, a BTK Fonetikai Tanszékének munkatársa a nemzetközi szakirodalom széles körének ismeretében új, korábban a (magyar) beszédre még nem alkalmazott módszertanokat használva, különféle metódusokat ötvözve, szisztematikus elemző munkával jutott el azon eredményekig és megállapításokig, amelyek ebben a kötetben napvilágot látnak, és amelyek a legkorszerűbb ismereteinket foglalják össze a (magyar) beszéd ritmusának vonatkozásában. A kötet nemcsak a szűkebb, fonetikusokból álló olvasótábor érdeklődésére tarthat számot, hanem olyan területek művelői is építhetnek a benne foglalt ismeretekre, akiknek kutatása a beszéd időzítéséhez bármilyen módon kapcsolódik, a logopédiától a beszédtechnológiáig. Azonban az a kutatásmódszertani innováció, amelyre a kötet példát ad, még távolabbi, a beszédhez nem vagy kevésbé kapcsolódó, de az időzítés mintázatait magában rejtő jelenségek leírásában is haszonnal kecsegtet.

Pataky Gabriella: A vizuális kompetencia fejlesztése óvodás korban – a plasztikai képességektől az épített környezeti nevelésig

A képek korát éljük. Túlnyomóan vizuális jelek alapján tájékozódunk a világban, a vizuális tanulás jelentősége uralkodó. A mindennapi boldogulást az élet minden területén vizuális információk gyors és helyes megfejtése, befogadása, alkotása, létrehozása és egymás közötti cseréje segíti. A vizuális műveltség megszerzése, a vizuális képességek fejlesztése alapvető és – szerencsére – szórakoztató is. Pataky Gabriella, a TÓK Vizuális Nevelés Tanszék egyetemi adjunktusának kötete megismerteti a leendő óvópedagógusokat a vizuális nevelés eszközrendszerével, megmutatva a vizuális nevelés kiemelkedő hatékonyságát és lehetőségeit a rájuk bízott gyerekek személyiségfejlődésének támogatásában, eredetiségük kibontakoztatásában.

Kormány Attila: A tradicionális és a modern kínai jog

Kínában a jog fejlődése az európai hagyományoktól teljesen eltérő utat járt be. Az európai értelemben vett jog Kínában létre sem jött, a tradicionális kínai jogrendszer minden külső hatástól mentesen fejlődött ki. A tradicionális kínai jog intézményrendszere a 20. század politikai-gazdasági-társadalmi változásainak eredményeképpen eltűnt. A több évezredes jogi kultúra hagyományrendszerének egyes elemei azonban tovább élnek, ezek a mai napig meghatározzák a kínaiak gondolkodását a jogról. Mao totalitárius államának összeomlása után az új vezetés a nyugati államok jogszabályait hívta segítségül a modernizációhoz, a hatalmi berendezkedés keretfeltételei és intézményrendszerének megoldásai azonban megmaradtak. A politikai és jogi reformok teljesen új állami működést honosítottak meg a régi keretrendszerben. Kína a szocializmus sajátos útját járja, miközben a korábban ellenségnek tekintett liberálkapitalista államok jogrendszerének szabályait ülteti át saját jogrendszerébe. A kínai jogi modernizáció tehát a tradicionális kínai jog, a kontinentális jog és a szocialista jog elemeiből egyaránt táplálkozik, miközben a kínai jogi kultúrától idegen jogintézményeket is a saját képére formálja. Kormány Attila, az ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék egyetemi adjunktusának munkája ezt a fejlődési utat követi végig a legfontosabb jogi források alapos bemutatásával, régóta égetővé vált hiányt pótolva a magyar jogtudományi irodalomban. Kötetünk méltán tart igényt a jogászhallgatók, a joggal foglalkozó szakemberek és a jog iránt érdeklődő tágabb olvasóközönség érdeklődésére.

Forrás: Eötvös Kiadó