Kórokozóknak ellenálló növények

2013.06.19.
Kórokozóknak ellenálló növények
A növényeket megtámadó betegségek nemcsak a termésben okoznak óriási kárt világszerte, hanem ennek következményeként milliárdos pénzveszteség, vagy akár éhínség is felléphet – magyarázza szakterülete fontosságát Barna Balázs növénybiológus, az ELTE címzetes professzora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatója, akit az MTA levelező tagjává választott.

A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, ami hatalmas elismerést jelent. Számított a kinevezésre?
Természetesen ez hatalmas megtiszteltetés, ami óriási örömet okozott. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy már többször jelöltek levelező tagságra, és legutóbb csak egy hajszál választott el a kinevezéstől. Idén januárban viszont az MTA Agrártudományi Osztályának szavazása során a 2. helyre kerültem, amiről értesítettek. Ez elég „biztos bejutót” jelent, de igazán hivatalossá akkor vált a dolog, amikor a májusi közgyűlésen az akadémikusok zárt ülésen megválasztottak.

Mit gondol, mely eredményei vezethettek a kinevezéshez? Melyeket emelné ki?
A levelező taggá választás általában egész munkásság alapján történik, így nehéz egyes eredményeket kiemelni. Úgy gondolom, esetemben valószínűleg a „Nature” és „Nature Biotechnology” kiemelkedő természettudományos folyóiratokban megjelent munkák jelentettek sokat, hiszen a folyamatosan magas szintű tudományos tevékenység feltétlenül szükséges a tagsághoz. Amit mégis kiemelnék, azok a reaktív oxigén fajtáknak és az antioxidánsoknak a növényi betegség-ellenállóságban betöltött szerepének tisztázása területén elért eredmények, melyek a világ élvonalába emeltek minket munkatársaimmal.

Érdeklődésének középpontjában a növényi betegség-ellenállóság mechanizmusai állnak.
A növényi betegségek minden évben óriási termésveszteségeket okoznak az egész világon. Ez a kár nemcsak milliárdokban mérhető, hanem egy-egy súlyos járvány után bekövetkező éhínséggel is járhat. A környezetszennyező kémiai növényvédelmet ma még ugyan nem lehet teljesen elhagyni, ugyanakkor a leghatásosabb és leginkább környezetbarát megoldás a különböző kórokozóknak ellenálló növények előállítása lehet. Ezért alapvető kérdés, hogy egy adott növény adott kórokozóval szemben miért fogékony, vagy miért rezisztens, és ezt hogyan tudjuk befolyásolni. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása a növényi betegség-ellenállóság kutatásainak feladata.

Munkája során fiatalokkal, esetleg hallgatókkal is együtt dolgozik?
Igen, természetesen dolgozom, bár sajnos egy kutatóintézetben a lehetőségek sokkal korlátozottabbak, mint az egyetemeken és főiskolákon. Az első hallgatóm az ELTE biológus szakjára járt és nálam készítette a szakdolgozatát, amely olyan jól sikerült, hogy eredményeit folytatva egy nagyon jelentős nemzetközi publikáció született. Első doktoranduszom egy egyiptomi aspiráns volt (akkoriban így hívták a kandidatúrára pályázókat), majd később jöttek a PhD-hallgatók. Minden hallgatóm munkájából sokat profitáltam és profitálok, akkor is, ha az illető „csak” a szakdolgozatát készítette nálam. Közülük néhánynak sikerült itt, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében (jelenleg MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet) maradni, természetesen velük most is megvan a munkakapcsolatom.

Mivel foglalkozik jelenleg?
Általában több irányban is dolgozom a kutatási területemen belül, de persze nem lehet mindennel foglalkozni, ami érdekel. Mint említettem, jelenleg a legsikeresebb témánk a kórokozó fertőzésekor, vagy abiotikus stresszek hatására a növényekben gyorsan felhalmozódó reaktív oxigén fajták, és az ezeket semlegesítő enzimatikus és nem enzimatikus antioxidánsok szerepének tisztázása a betegségek kialakulásában, illetve a rezisztenciában. Azt, hogy ez a szerep a korábbi leegyszerűsített elképzelésekkel szemben mennyire összetett, a növényvédelemben éppen úgy, mint a humán gyógyászatban, az is bizonyítja, hogy egy olyan Európai Uniós kutatási hálózatban veszek részt, amelynek a témája a reaktív oxigénfajták általános szerepének tisztázása a növényi és humán betegségek esetében.

Milyen tervei vannak a tudomány területén?
A növényi rezisztencia kutatásában két, számomra perspektivikus, új irányt emelnék ki: az egyik a kórokozók által kiválasztott úgynevezett „effektor” molekulák, és ezek receptorainak kutatása, a másik a különböző jelátviteli és szabályozó rendszerek, mint a hormonok, vagy az ubiquitin, szerepének tisztázása. Ezekbe az irányokba indultak el jelenlegi kutatásaim, ezeket szeretném a jövőben folytatni.