Középpontban a társadalmi innováció

A TINLAB 2020 őszén alakult. A tudáscentrum az ELTE kezdeményezésére és koordinálásával kezdte meg munkáját, konzorciumi partnerségben a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel, valamint egy civil kutató-tudásközvetítő szervezettel, a Hárfa Alapítvánnyal. A megvalósuló projekt egyik fő célja, hogy a társadalmi innováció definíciójára és támogatási keretrendszerére javaslatot tegyen nemzeti szinten, de ezzel együtt a hazai társadalmi innovációs kutatás-fejlesztési és innovációs törekvéseket beágyazza a nemzetközi együttműködési rendszerekbe is. A társadalmi innováció olyan új ötletek fejlesztését és megvalósítását jelenti, amelyek célja a jólét, az életminőség javítása, társadalmi szükségletekre reagálnak, miközben új társadalmi kapcsolatokat, együttműködéseket hoznak létre.

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy az innováció a mindennapok gondolkodásának részévé vált az egyetemeken. Felidézte, hogy a Nemzeti Laboratóriumok rendszerével olyan kutatóközpontok létrehozását támogatják, amelyek kiemelkedő tudományos csomópontokká válhatnak, a magyar adottságokat kiaknázva sikeres válaszokat adnak a hazai és a globális kihívásokra. Az elmúlt időszakban 18 nemzeti labor kezdte meg a munkáját, mintegy 14 milliárd forintos támogatással. Véleménye szerint a TINLAB munkája nemzetközileg is hiánypótló, ezért az egyik fő feladat az eredmények nemzetközi láthatóságának növelése lesz.

Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese hangsúlyozta, programjaikkal az intézményen belüli és intézmények közötti együttműködések erősítése a legfontosabb céljuk. Az innovációt gyakran a technikai újításokkal azonosítják, ám ugyanolyan fontosak a társadalmi aspektusok is. Ezt is hangsúlyozza a TINLAB munkája, amely azért is tehet, hogy a társadalom értse, elfogadja és használja a tudomány eredményeit, aminek fontosságára a járvány időszaka is rámutatott.

Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese, a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium konzorciumvezetője 3 fontos aspektusra hívta fel a figyelmet: a társadalmi innováció mint terület önálló kezelésének fontosságára; arra, hogy nem csupán a társadalmi problémák feltárásáról és kutatásáról, hanem

újszerű, rövid távon hasznosuló megoldások megtalálásáról is van szó;

és hogy mindezt a tudásközpontok, vállalatok és helyi közösségek közötti széleskörű, hálózatos együttműködéssel kell megvalósítani. Az ELTE nagy örömmel állt a társadalmi innovációval foglalkozó tevékenység élére, hiszen portfóliója a társadalomtudományok széles körét felöleli.

A köszöntők után Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója, egyben a TINLAB projektvezetője foglalta össze az első év eredményeit. Bevezetésként összegezte: a társadalmi innováció olyan új vagy továbbfejlesztett folyamat, amely társadalmi szükségletek újszerű megoldásának létrehozását célozza meg, vagy társadalmi részvétel, gyakorlatok, kapcsolatok és viselkedési formák új kombinációja révén fejleszt megoldásokat. A társadalmi innováció fontos feladata a termék és üzleti folyamat innovációs eredmények társadalmi elterjesztésének támogatása is. A társadalmi innováció a többi innováció típus komplementer folyamataként értelmezhető. Jellegzetessége, hogy sokszor alulról szerveződik, közfinanszírozással valósul meg, először kis léptékben tesztelik, „élő labora” lehet egy-egy település, ágazat vagy intézmény. Kulcsfogalma a négyes spirál (quadruple helix), amely arra utal, hogy

az innováció az állam, a tudomány élet, a civilek és a gazdaság szféra négyes együttműködésében jön létre.

A TINLAB első évének fő célja a szakmai és definíciós keretek kialakítása, a fő társadalmi innovációs területek (úgynevezett klaszterek), indikátorok azonosítása volt. Ezután következhet a tematikus fórumok létrehozása és működtetése, majd a társadalmi innovációs kísérleti (pilot) projektek megvalósítása, végül pedig a szolgáltatások és a termékek kialakítása.

A TINLAB 8 témaklasztere (Magyar Dániel prezentációjából)

Olajos István, a Miskolci Egyetem oktatója szakmai előadásában a Társadalmi Innovációs Fehér Könyv létrehozásának folyamatát és tartalmát mutatta be. (A fehér könyv – angolul: white paper – olyan kiadvány, amely egy szervezet hivatalosnak tekinthető véleményét fogalmazza meg valamilyen témáról.) Elmondta, a folyamat során 68 angol és német, valamint 43 magyar nyelvű szakirodalmi forrást dolgoztak fel, nemzetközi kutatói-oktatói kontroll alatt. A könyv célja a társadalmi innovációhoz kapcsolódó fogalmi elemek, társadalmi és jogszabályi keretek vizsgálata volt, kapcsolatának meghatározása a műszaki és gazdasági innovációval, valamint folyamatainak, érintettjeinek, alkalmazási területeinek ismertetése. A munka során elkészült a terület SWOT-analízise, problémáinak és céljainak részletes kifejtése is. Mindez egy Nemzeti Társadalmi Innovációs Stratégia megalkotásának alapjául szolgálhat.

Máhr Tivadar, a Pannon Egyetem munkatársa a Társadalmi Innovációs felmérés eredményeit, a TINLAB Felmérés munkacsoportjának első éves tevékenységét mutatta be számos példával. Felidézte: a téma megalapozásához fókuszcsoportos online interjúk és szakértői kérdőívek készültek, közel 70 szakmai résztvevővel zajlott online beszélgetés, a kérdőívekre pedig 418 kitöltés érkezett. A cél a teljes körű piackutatás, igényfelmérés, az innovációs területek kijelölése volt, a 8 klaszter mindegyikéről (a szereplőkről, feladatokról, előnyökről és „fájdalompontokról”) részletekbe menő információkat szerezhettek. Ezek az eredmények most jelentéssé állnak össze, és a további cselekvések alapját jelentik.

A TINLAB elvárt tevékenységei és funkciói (Máhr Tivadar prezentációjából)

A TINLAB KFI tevékenységének és partneri együttműködésének kereteiről szóló záróelőadásban Kiss Gábor a Hárfa Alapítvány (Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány) képviseletében hangsúlyozta: kulcsfontosságú kérdés a siker szempontjából, hogy lesz-e élő, intenzív partnerség a résztvevők, a négyes spirál elemei és a legkülönfélébb társadalmi csoportok között, hazánkban és a határokon túl is, zárásként pedig emlékeztetett: a munka java még hátravan.