Áldozati helyként működhetett a Baradla-barlang

A Baradla az újkőkori és a késő bronzkori leletek egyik leggazdagabb barlangi lelőhelye Európában. Szabó Gábor habilitált egyetemi docens négy éve kezdett el kutatni a barlangban a Nemzeti Park Igazgatóság és az ELTE Régészettudományi Intézet munkatársaiból álló kutatócsoportjával fémkeresős régészeti projektje részeként. Idén a Róka-ághoz vezető, 6000 éves, 12 Celsius fokos, különleges levegőjű  egykori Biológiai labor területén végez leletmentő feltárást. A 80–90 négyzetméteres térben és az oda vezető 120 méteres átjáróban – melyet légúti betegségek gyógyítására akarnak a későbbiekben használni – Sándor Lajos amatőr  fémkereső is velük dolgozik, az ő készüléke jelezte azt az 59 tárgyból álló leletegyüttest, amelyet aztán a régészek kiszabadítottak a sziklák közül.

Mint Szabó Gábor elmondta, az itt keresztülfolyó barlangi patak több ezer évvel ezelőtt 10–15 cm-es mésztufaréteggel zárta el a területet, mely ily módon a barlang többi teréhez képest

szokatlan épségben és gazdagságban őrizte meg a barlangot használó emberek maradványait és tárgyait,

és ezek a leletek a barlang egykori szerepét és jelentőségét teljesen új fényben láttatják.

Az együttesben nagyrészt kerek, díszített bronzveretek és fecskefarok alakú csüngők vannak, elhelyezkedésük és jellegük szerint egy ceremoniális ruha tartozékai: az összehajtogatott, ornátusszerű ruha mára teljesen szétfoszlott, szerves anyagok sem maradtak utána. A kutatók a területen szépen díszített kerámiákat, emberi maradványokat és rituális áldozati állatcsontokat is találtak – volt, ahol nagy halmokba összerakva –, ami mind azt mutatja, hogy a Baradla-barlang néhány ezer éve feltehetően fontos kultuszhely volt.

"Ma már a barlang falai kormosak, de régen hófehéren világító, gyönyörű tér lehetett. Még most is, ha beleszagol az ember a levegőbe, elképesztő, misztikus helyen érzi magát, ahova távoli helyekről is érkeztek rituálékra. Azt gondoljuk, hogy a Baradla úgy működhetett, mint egy búcsújáró hely: 

áldozatokat mutattak be, kultuszhelyeket alakítottak ki, beavatási szertartásokat tartottak

– ezt bizonyítják az ép és jó minőségű kerámiák, a hatalmas mennyiségben, néhol kupacokban elhelyezett állatcsontok, az áldozati ételek maradványai.”

A régészetben nagy viták folytak a Baradlához hasonló tágas barlangok hajdani használatáról. A kutató szerint nem valószínű, hogy ezeket állandó lakóhelyként használták volna: a télen-nyáron 12 fokos hőmérséklet, az asztmatikus betegségekre kiváló, életvitelszerűen azonban kevésbé szerencsés százszázalékos páratartalom miatt átmeneti menedékhelynek és szentélynek azonban remekül megfelelhetett a hely.

A legtöbb, régészetileg érdekes magyarországi barlangban a paleolit leletek jellemzőek, a Baradla azonban kivétel. Itt nincsenek őskőkori emlékek, újkőkori anyagokban azonban nagyon gazdag a magyar és a szlovák oldal is. A barlangban 90 százalékban két korszak anyaga van jelen: az i. e. 5000 körül felbukkanó bükki kultúrához köthető, valamint az i. e. 1200 körüli bronzkori leletek.

Nagy számban vannak itt a korszak településein előkerülő cserépdaraboktól eltérő, igazán jó minőségű díszített edénytöredékek: a nehezen kódolható absztrakt, geometrikus mintázatú, a karcolatokon sárga, piros, fehér, fekete festésekkel ellátott kerámiák a bükki kultúra védjegyei. A feltehetően az Alföld felől érkező kultúra hordozói voltak az első telepesek ebben a régióban, akik magukkal hozták az állattartást, növénytermesztést is a hegyek közé. Igazi felfedezők, egy ismeretlen világot kellett terraformálniuk – jellemzi őket Szabó Gábor.

A bükki kultúra hanyatlása utáni 2000 évből kevesebb lelet maradt fenn,

az újabb pezsgést a bronzkori Kyjatice-kultúra hozza el a hegyek közé.

A most megtalált leletek legjelentősebbike, az 59 bronztárgyból álló együttes is ehhez a kb. 3200 éves, látványos kardjairól, sáncokkal erősített településeiről, klánharcairól ismert kultúrához köthető, az ő rítusaikhoz kapcsolódhatott. "Kidolgozottabb idolok, valószínűleg összetettebb hiedelemvilág jellemezte őket, de erről írott források híján a kutatók is csak keveset tudnak. Leginkább egy sámánisztikus jellegű, a természetfeletti lényekkel komplex kapcsolatot ápoló hitrendszert képzelnek; színes kultuszéletüket és áldozataik gazdagságát mindenesetre a mostani baradlai leletek is bizonyítják" – mondta Szabó Gábor.

A barlang kutatása az Aggteleki Nemzeti Parkkal együttműködésben augusztusban és jövőre folytatódik.

Forrás: Index
Fotók: Facebook
Címlapfotó és középső kép: Komka Péter / MTI