Kozmikus hatások és kockázatok
Az október 3-án kezdődő, négyéves futamidejű projekt célja, hogy a bolygónkat megközelítő, a földi légkört és a felszínt elérő, illetve a Holdba becsapódó apró égitesteket monitorozzák: egy olyan, Európában egyedülálló kutató- és fejlesztő konzorciumot hoznak létre, amely a csillagászat és a geofizika módszereivel aktívan vizsgálja bolygónk környezetét, és az onnan várható kockázatokat és veszélyeket elemezve reális becsléseket készít. A kutatók célkitűzése az is, hogy a föld- és űrtudományok közös területén új lehetőségeket azonosítsanak.
A csillagászati eredetű kockázatok megfigyelésében több tevékenység valósul meg párhuzamosan, egymást erősítve: kifejlesztenek és üzembe helyeznek egy, a fényes tűzgömbök pályaszámítását és a lehulló meteoritok megtalálását célzó egyedi kamerarendszert. A kamerarendszer először nyújt torzításmentes képet a Kárpát-medencére hulló meteoritikus aktivitásról.
A Gothard Obszervatóriumban megépülő új távcsövön gyors képrögzítési eszközt helyeznek el, amellyel a Holdba csapódó meteorokat figyelik: az elemzések alapján nagyméretű meteoritok földi kockázatait és azok szezonalitását vizsgálják.
A projekt keretében létrejön egy, a földközeli kisbolygók felfedezését és követését célzó, Európában egyedülálló obszervatórium is, ahonnan több száz új kisbolygó felfedezése várható. Az ELTE GAO MKK a 2015 és 2019 között zajló Big Data in Earth and Environmental Sciences című COST Action alapító tagjaként, a résztvevő csillagászokkal és földtudósokkal is aktív megbeszéléseket folytat: jól látszik, hogy a darabolódás folyamata és az ionoszférával történő kölcsönhatások elemzése mennyire újszerű és fontos terület. Ezt felismerve Európa több pontján is terveznek hasonló megfigyelőállomásokat, így a kutatási téma gyors felfutása várható világviszonylatban is. A hazai konzorcium kutatási programja azonban már túlnőtt a tervezési szakaszon, és versenytársait megelőzve, a megvalósulás szakaszába lépett.
A magyar kutatói hálózat várhatóan úttörő szerepet fog betölteni a kozmikus hatások és kockázatok kutatásában.
A pályázatban kifejezetten megfogalmazott célokhoz szorosan kötődnek az ELTE GAO MKK és MTA CSFK berkeiben folyamatosan zajló Naprendszerrel kapcsolatos kutatási feladatok (kisbolygók, üstökösök, holdak, főleg felszíni és morfológiai vizsgálatok), illetve lazábban az exobolygók és ezek holdjainak vizsgálata is. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont elsősorban az új távcső üzembe helyezésével és az ehhez kapcsolódó meteormegfigyelésekkel vesz részt a programban.
„A projektben sikerült összhangba hozni az eddig egymástól függetlenül művelt hagyományos területeket, és egy nagy egységben új szintézist létrehozni. Ennek köszönhető, hogy minden részterületre jelentős fejlesztés jut majd, immár a közösen megfogalmazott célokat szem előtt tartva. Az ELTE GAO MKK oldaláról az előzmények a kutatói stáb naprendszeres tapasztalatában (kisbolygók, üstökösök megfigyelése, meteorkamera, all-sky kamera üzemeltetése és rádiós meteoros tapasztalatok) és korábbi tevékenységében jelölhetők meg” – mondta el az elte.hu-nak Szabó Gyula igazgató. A műszaki oldali előzmények között a GAO masszív adatfeldolgozási és képfeldolgozási tapasztalatai, illetve a műszerépítés, műszer-automatizálás terén elért korábbi sikerek említhetők.
A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján közzétett döntés alapján a GINOP-2.3.2-15. kiírás keretében 22 pályázati program indulhat, melyek esetében a megítélt támogatás összértéke mintegy 28,7 milliárd forint.
Fotó: ELTE GAO MKK
Forrás: ELTE Pályázati Központ, Hírlevél