Kristályvirágok számítógépben

A természetben és a laboratóriumban látványos polikristályos alakzatok figyelhetők meg: láthatunk páfrányszerű dendrites szerkezeteket, súlyzószerű szferolitokat, fraktálszerű polikristályos aggregátumokat. Polikristályos szerkezetűek többek közt a technikai ötvözetek, a gyógyszerek, a polimerek, de a csokoládé, az erekben lerakódó koleszterin, az Alzheimer-kórnál az agyban képződő úgynevezett amiloid plakk, a kovamoszat vagy a korallok váza, illetve a kagylóhéj is. Képődésük megértése és a folyamat matematikai modellezése komoly szerepet játszhat új technológiák és biológiai szerkezeteket utánzó úgynevezett biomimetikus anyagok kifejlesztésében.

Gránásy László Széchenyi-díjas fizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet tudományos tanácsadója, az ELTE Fizika Doktori Iskola és a BME Fizikai Tudományok Doktori Iskola oktatója. Fizikusi diplomáját 1979-ben szerezte meg az ELTE-n, PhD-fokozatot ugyanitt kapott 1982-ben summa cum laude minősítéssel, 2004-ban az MTA doktorává avatták. Kutatási területei a szilárdtestfizika, a számítógépes és elméleti anyagtudomány (elsőrendű fázisátalakulások leírása diszkrét és kontinuum modellekkel /klaszter dinamika, sűrűség funkcionál, fázismező technikák/).

A tizennegyedik éve futó Az atomoktól a csillagokig sorozatban az ELTE TTK Fizikai Intézetében tevékenykedő kutatók, oktatók és vendégek beszélnek a fizika frontvonalába tartozó érdekességekről, újdonságokról, elsősorban középiskolásoknak, bemutatva azokat a lehetséges tanulmányi utakat is, amelyeket a hazai felsőoktatás nemzetközi elismertségnek örvendő egyeteme kínál az érdeklődő fiataloknak.

Borítókép: Pettenkoffer Viktória