Küszöbön a pszichopandémia

A pszichológusok a járvány kitörése óta figyelmeztetnek: a pandémia és a karantén fokozott érzelmi reakciókat válthat ki, az emberek jelentõs szorongást, rosszkedvet, haragot, reménytelenséget, ingerültséget élhetnek át. Az idővel, a korlátozások szigorításával és a járvány súlyosbodásával, a karanténidő hosszának növekedésével a pszichés nyomás csak nőtt, és ezt még a döcögősen induló országos oltás sem csökkenti.  

Balázs Judit, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, az ELTE Pszichológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára szerint ebben a helyzetben teljesen normális, ha valakinek nincs jókedve, ám ez még nem jelenti azt, hogy az illető depressziós. De sajnos azok, akiknek genetikailag nagyobb az esélye a pszichés betegségekre, vagy már korábban érte őt súlyos stressz, esetleg volt már depressziós, esetleg más testi vagy lelki betegsége van,

beindíthat szorongásos vagy depressziós betegséget a pandémia, illetve az azzal járó folyamatos stressz.

„A depresszió betegség, amit akkor diagnosztizálhatunk – foglalja össze a gyermek- és ifjúsági szakorvos -, ha valakinél kilenc lehetséges tünetből minimum öt legalább két héten keresztül fennáll. A kilenc tünet a következő: nyomott, szomorú hangulat; nincs kedve olyan dolgokat csinálni, amit korábban szeretett; jelentős testsúlycsökkenés, vagy -növekedés; alvászavar; nyugtalanság vagy gátoltság; folyamatos fáradtságérzet; kilátástalanság; csökkent koncentrációs és döntési képesség, valamint öngyilkossági gondolatok.”

Az első depressziós epizód megjelenésében gén és környezet kölcsönhatása játszik szerepet. Ez előrevetíti, hogy a Covid-19 (mint speciális környezeti hatás) miatt megnőhet a depressziósok száma. A pszichiáterek a járvány lecsengését követően számítanak egy „pszichopandémiára”, feltehetően több embernek, több depressziós betegnek lesz pszichiátriai ellátásra szüksége.

„A pszichiátriai ellátórendszernek muszáj felkészülnie a várható fokozott terhelésre

– a rendelésemen már most is érzékelem ezt. Fiatal felnőttkorig látok el betegeket, és ebben a korosztályban is többen kérnek segítséget mostanában induló szorongásos, illetve hangulatzavarral, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Az én tapasztalatom sok közlemény adataival egyezik” – mondja Balázs Judit.

A kezeletlen depresszió mellett nagyon gyakran megjelenik a szerhasználat, ami nálunk még mindig jellemzően az alkohol, de lehet drog is – ez nehezíti a terápia sikerességét. Számos testi megbetegedés kockázata is megnő, például a szív- és érrendszeri kórképeké, tumoros betegségeké. A kezeletlen depresszió legrosszabb kimenetele az öngyilkosság. Az ilyen betegek 15-19 százaléka vet véget önkezével az életének, az öngyilkosságot elkövetők 65-80 százaléka szenved depresszióban – teszi hozzá a pszichiáter.

Forrás: növekedés.hu