Kutatások roncsolásmentes elemanalízissel

2017.09.22.
Kutatások roncsolásmentes elemanalízissel
A Fodor Ferenc által vezetett VEKOP-2.3.3-15-2016-0008 projekt egy Magyarországon egyedülálló eszköz beszerzését teszi lehetővé, mely nemcsak hazai, hanem európai és egyéb nemzetközi kutatási projektek megvalósításához járul hozzá. A nagy pontosságú meghatározást lehetővé tevő műszert az ELTE Természettudományi Kar Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékének kutatói használják majd vizsgálataikhoz. Az infrastruktúra-fejlesztés több mint 56 millió forintos támogatásból valósul meg.

A tudomány számos területe követeli meg a vizsgált anyagok, minták kémiai összetételének ismeretét. A növényi-, állati szövetek, talajok, kövületek, kőzetek, ásványok, de még az ipari termékek analitikai vizsgálatára is szükség lehet. A különböző eredetű és jellegű minták analízise úgynevezett roncsolásos technikával, majd műszeres méréssel már évtizedek óta rutinszerű, nagy pontosságú meghatározást tesz lehetővé, de ezek a technikák megkövetelik a minták savakkal, magas hőmérsékleten történő feltárását és homogenizálását, így az elemek eloszlásáról nem nyerhető információ. Sok esetben azonban nem csupán az átlagos elemkoncentrációk meghatározására van szükség, hanem a vizsgált mintákban az elemek mikroszkopikus méretskálán mérhető, minőségi és mennyiségi eloszlásának az ismeretére is, pl. élő növények leveleiben. Ilyen méréseket tesz lehetővé a projekt keretében beszerzendő XRF (Röntgen fluoreszcens) analitikai mikroszkóp. Segítségével különböző biológiai, geológiai és kémiai minták olcsó, roncsolásmentes elemanalízisét valósítják meg. A műszerrel 10 µm és 1 mm közötti felbontással, akár 10 cm méretű mintákon, a minta tömegének milliomod részét kitevő mennyiség kimutatására is alkalmas érzékenységgel készíthetünk színes eloszlási térképet a kémiai elemekről.

Mivel a műszer alkalmas anyagi minőség, anyagkompozitok összetételének és mintázatának vizsgálatára, mind a műanyagipar, mind a kolloidkémia és gyógyszeripar, mind az agrárium felé mérési lehetőséget biztosít az ipari célú kutatások során.

Az infrastruktúra-fejlesztés ezért az intézményi kompetencia növelésén túl lehetőséget teremt az ELTE és az említett kutatásfejlesztésekben érdekelt vállalkozások közötti koherencia erősítésében, valamint az egyetemen felhalmozott tudás és technológiai ismeret transzferére a gazdasági szektor irányába is.

A VEKOP-2.3.3-15-2016-0008 projekt keretében megvalósuló műszerfejlesztés egyúttal 3 új, különösen fiatal kutatói álláshely létesítéséhez, illetve fiatal kutatók megtartásához is hozzájárul, illetve elősegítheti ezeket. A műszer az oktatásban az MSc-képzésben (pl. Növényélettani vizsgálómódszerek című tárgy), illetve újonnan meghirdetett gyakorlati tárgy (Analitikai kémia, PhD-képzés) keretében járulna hozzá a szakképzéshez.

A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg 2017.január 1. –  2019. december 31. között.