Kutyaévekben számolva

A várható élettartam és az egészségben eltöltött évek száma (az az időtartam, ameddig a szervezet nem szenved súlyos vagy krónikus betegségektől) azonban a fajta és a méret mellett függ egyéb tényezőktől is, mint például a táplálkozás, életmód vagy a genetika. Az eredmények némelyike még a kutatókat is meglepte, például az, hogy a kutyát érő traumatikus események, mint például a gazdaváltás, elveszés, menhelyre kerülés milyen hosszútávú negatív hatással lehetnek az állat későbbi egészségére.

Egyre több a túlsúlytól szenvedő kutya

Az életkor és az aktivitás változásával a kutyák tápanyagszükséglete megváltozik, csakúgy, mint az embereké. Az Egyesült Királyságban jelenleg a kutyák 60% túlsúlyos vagy kövér, ami 20%-kos növekedést mutat a 2007-es adatokhoz képest, és szorosan követi az emberek körében is gyorsan terjedő elhízás mértékét. Sokan nem megfelelően, például ételmaradékokkal etetik a kutyájukat, és nem veszik figyelembe azt sem, hogy a kutyának kevés mozgás mellett, illetve idős korában megváltozik a kalóriaszükséglete.

„Óriási probléma az is, hogy a gazdák nem ismerik fel időben, vagy nem ismerik el, ha kutyájuk hízni kezd” – mondja Kubinyi Enikő, a kutatócsoport vezetője. A túlsúly megállapításának egyik módja különböző testkondíció-skálák használata, ahogy a lenti ábra is mutatja. A túlsúlyosként vagy kövérként kategorizált kutyák (az ábrán 4-es és 5-ös kategória) nagyobb eséllyel szenvednek egészségügyi problémáktól a 3–6 és a 8–10 éves korcsoportokban. Körükben gyakrabban fordul elő cukorbetegség, ízületi gyulladás, vizeletvisszatartási zavarok, valamint légzési elégtelenség. Ennek következtében a túlsúly mára a kutyák egészségét veszélyeztető legkomolyabb rizikófaktorrá lépett elő.

Egészségesebbek a keverékek?

Régóta fennálló vita kutyaszeretők és szakértők körében egyaránt, hogy van-e különbség a fajtatiszta és a keverék kutyák között e téren. „A keverékeknek gyakran hosszabb várható élettartamot tulajdonítanak, aminek okaként a nagyobb genetikai változatosságból fakadó jobb ellenállóképességet szokták megemlíteni. Az újabban közölt eredmények azonban árnyalják ezt a képet. Úgy tűnik, bizonyos betegségek a fajtatiszta, más kórképek pedig a keverékek körében fordulnak elő gyakrabban” – említi Szabó Dóra doktorandusz.

Az ELTE mostani kutatása szerint a magyarországi fajtatiszta kutyák körében korábban bukkannak fel egészségügyi problémák, mint a keverékeknél. Ráadásul a legidősebb, 12 év feletti korcsoportban is nagyobb a keverékek aránya, mint a fiatalabbaknál, ami arra utal, hogy a fajtatiszták rövidebb ideig élnek, mint keverék társaik. Tehát ebben a magyar mintában valóban a keverékek bizonyultak egészségesebbnek.

Ahogy nem könnyű észrevenni, ha kutyánk felszedett néhány kilót, a kor előrehaladtával zajló viselkedésbeli és élettani változások is sokáig észrevétlenek maradhatnak. Ráadásul a folyamat egyedenként nagymértékben eltérhet. Az „idős”, „öreg”, „szenior” teljesen szubjektív jelzők, amelyeket mindenki másként értelmez. Jelen vizsgálatban az idős kutyák gazdái gyakrabban számoltak be egészségügyi problémákról, nem megfelelő kondícióról, valamint a kutyák gyakrabban álltak gyógyszeres kezelés alatt is. Az idős kutyák között többségben voltak a kanok és az ivartalanított kutyák, akik a fiataloknál sokszor kevesebb időt töltöttek gazdájukkal közös tevékenységekkel, valamint nagyobb valószínűséggel éltek át traumatikus eseményt életük során.

Hogyan befolyásolják a traumák a kutyák egészségi állapotát?

Az ELTE kutatói a világon elsőként elemezték a traumatikus események hosszútávú hatását a kutyák egészségére. Azok a kutyák, akik életük során valamiféle megrázó eseményt éltek át (amely mind a mai napig hatással van a viselkedésükre), nagyobb valószínűséggel szenvednek egészségügyi panaszoktól. Milyen események lehetnek különösen megrázóak egy kutya számára? A gazdák beszámolói alapján ilyen következményekkel járhat, ha a kutya menhelyre került, gazdát váltott vagy megváltozott a család szerkezete (pl. születés vagy halál miatt), a kutya súlyos sérülést vagy elhúzódó betegsége volt, esetleg elveszett. Ha az eb több ilyen eseményt is átélt, a gazdák nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a kutya viselkedésén ezek a múltbeli események maradandó nyomot hagytak. Az ELTE kutatóinak eredményei hasonlóak az embereknél feltárt összefüggésekhez, ahol a gyermekkori traumatikus élmények komoly negatív hatással vannak a szellemi és fizikai egészségre, ráadásul ez a hatás még erősödik is, amennyiben a gyereket később más traumatikus esemény is éri. Az ismételten átélt, extrém stresszel járó élethelyzetek a stresszhormon-szint emelkedéséhez, az immunrendszer csökkent működéséhez és felgyorsult öregedéshez vezethet.

Az, hogy a magyar mintában felmért kutyák ilyen nagy része átél traumatikus eseményeket, azt jelenti, hogy még bőven van dolgunk. Fontos, hogy tájékoztassuk a (leendő) gazdákat arról, milyen nagy hatással lehetnek ezek az események kutyájuk egészségére és jóllétére – emeli ki Lisa Wallis, a Frontiers in Veterinary Sciences-ben megjelent tanulmány első szerzője.

Mit tehetünk azért, hogy kutyánk élete hosszú és boldog legyen?

Senki nem szeret arra gondolni, hogy kedvence élete rövid, mindenki abban reménykedik, hogy kutyája sok évig társa lesz. Íme néhány tipp, amellyel elősegíthetjük, hogy minél tovább fitten, boldogan és egészségesen szaladjon esténként az üdvözlésünkre:

• Rendszeresen ellenőrizzük súlyát és kondícióját. Módosítsuk az ételadagokon a változó tápanyagigényeknek megfelően!
• Lássuk el az életkorának megfelelő típusú táplálékkal. Az idős kutyák étrendje jó minőségű fehérjékből és kis mennyiségű zsírból álljon, emellett legyen könnyen emészthető. Az étrendnek tartalmaznia kell az idős kutyáknak megfelelő vitaminokat és nyomelemeket is. Hasznos lehet kis mennyiségben megfelelő gyümölcsök, zöldséget és gyógynövények etetése. További táplálékkiegészítők, például a halolaj és a zöldkagyló por segíthet az ízületek egészségesen tartásában.
• Rendszeresen ellenőrizzük az állatorvosnál, nem bukkannak-e fel a gyakori „öreg kutya panaszok”, mint az ízületi gyulladás, fogproblémák vagy fertőzések.
• Tartsuk tisztán és egészségesen kutyánk fogait, pl. rendszeres fogmosással.
• Ha lehetőségünk van rá, gondolkozzunk el a kutya fizioterápián, hogy enyhítsük és megelőzzük az arthritis-szal járó fájdalmas tüneteket.
• Amennyiben kutyánk egészséges és terhelhető (pl. nem jár fájdalommal számára a mozgás), vigyük rendszeresen nem túl megerőltető sétákra, hogy karban tartsuk az izmait és ízületeit.
• Töltsünk vele időt vele, legyen szó fésülésről, autózásról, trükkökról vagy játékról.
• Fésülés közben fordítsunk kiemelt figyelmet az esetleges érzékeny pontokra, újonnan megjelenő csomókra és duzzanatokra. Ha valami gyanúsat találunk, mutassuk meg mielőbb az állatorvosnak.
• Próbáljuk megelőzni, hogy kutyánknak traumatikus élményekben legyen része, ne kerülhessen bajba akkor sem, ha már nem igazán hall, és így nem reagál a hívásunkra. Ne felejtsük el, hogy esetleg a közeledő autó hangját sem hallja!

Az eredeti cikk a Frontiers in Veterinary Science című folyóiratban jelent meg.