Hírek, felhívások (archívum)

Láthatatlan ellenség

Láthatatlan ellenség
02/28

2018. február 28. 17:45

ELTE TTK (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, 0.805.)

02/28

2018. február 28. 17:45 -

ELTE TTK (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, 0.805.)


Láthatatlan ellenség – tuberkulózis a XVIII. századi váci népességben címmel tart előadást Pap Ildikó antropológus, múmiakutató, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa az „Élő adás” sorozatban.

Az embereket mindig is érdekelte a halál, a halál utáni lét vagy nemlét kérdése, az, hogy mi történik a testünkkel az utolsó leheletünk után. A múmiák világa misztikus birodalom. A szó hallatán szinte mindenkinek a lenvászonba pólyált ókori egyiptomi holttestek jutnak az eszébe. Múmiákat azonban a Föld minden táján találtak már, és sok közülük még az egyiptomi múmiáknál is idősebb.

A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának gyűjteménye 265 természetesen mumifikálódott emberi maradványt őriz, amelyek a váci Fehérek templomának kriptájából kerültek elő. A természetes mumifikálódást az egyedülálló mikroklíma, az alig változó, alacsony hőmérséklet, a nagyon gyenge, de állandóan meglévő légmozgás tette lehetővé. A kripta leletanyaga 1731 és 1838 közötti koporsós temetkezésekből származik.

A váci leletegyüttes tudományos értékei közé tartozik, hogy a belső szervek nagyrészt épségben megőrződtek, lehetővé téve a testek sokoldalú természettudományos vizsgálatát. A tudományos kutatások eredményeiből rekonstruálhatók egy több mint 250 évvel ezelőtti város lakóinak biológiai jellemzői: a megélt életkor, az átélt betegségek, a táplálkozási szokások, az életmód, a rokoni és szociális kapcsolatok, az arcvonások, stb. Ami igazán különlegessé teszi a leletegyüttest, hogy a rendelkezésre álló halotti anyakönyvekből és a koporsók felirataiból ismert a betemettek neve, neme, életkora, bizonyos esetekben a halál oka is. Adatok vannak a családi kapcsolatokra is.

A múmiák tudományos vizsgálata antropológusok, néprajzosok, patológusok, radiológusok, mikrobiológusok, igazságügyi orvosok közreműködésével, a kegyeleti szempontok messzemenő figyelembevételével történik. A kutatók elsősorban a TBC baktériumának a DNS-ét keresték a mintákban. Az eredmény meglepő, a népesség nagy részénél sikerült a tüdőbaj kórokozóját kimutatni. Bár régebbi írásos dokumentumok arra utalnak, hogy a kései iparosodás következtében a tuberkulózis rohamos előretörése Magyarországon csak a XIX. század végén volt jellemző, Pap Ildikó és munkatársai eredményei azt mutatják, hogy a TBC mintegy 130 évvel korábban már előfordulhatott, és általános lehetett Vác középosztálybeli polgárai körében.

Forrás: Facebook