Lehetőségek és kihívások a zöldülő gazdaságban

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem európai egyetemi szövetségek tagjaként kutatási és oktatási programokon keresztül, valamint különféle intézményi és kari kezdeményezések révén aktívan foglalkozik a fenntarthatóság kérdéskörével. Erre a szemléletre emlékeztetett köszöntőjében Darázs Lénárd általános rektorhelyettes.
A 21. század egyik legnagyobb kihívása, hogy olyan fejlődési utakat találjunk, amelyek egyszerre biztosítják a környezeti fenntarthatóságot, a társadalmi igazságosságot és a gazdasági növekedést – mondta Kovács László, az ELTE TÁTK Közgazdaságtudományi Intézet megbízott igazgatója. A TÁTK Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszék, valamint a Zöld gazdaság és gazdaságetika kutatócsoport harmadik konferenciája éppen ehhez kívánt hozzájárulni.
Kapitalista logika kontra könyezetvédelem
A megnyitón Cseri József, a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke adott átfogó képet a fenntarthatósággal kapcsolatos globális és hazai kihívásokról. Az elnök szerint olyan problémákkal kell szembenéznünk, amelyek az egész emberi civilizáció fennmaradását fenyegetik. Emlékeztetett rá, hogy a kapitalizmus logikája már a 19. század elejétől növekedéskényszert diktál, és bár a tudományos diskurzusban már régen megjelent a nem-növekedés gondolata, ez a koncepció társadalmi szinten még messze nem mondható elfogadottnak. Kitért a túlnépesedés, a növekvő energia- és nyersanyagigény, a szennyezőanyag-kibocsátás, valamint a rohamos digitalizáció jelentette kockázatokra, illetve bírálta a marketing túlzott térhódítását.
Cseri József méltatta Európa vezető szerepét a környezetvédelem területén, az autóipar problémáira utalva ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kibocsátás-csökkentést és a hasonló idealista elképzeléseket csak olyan módon érdemes alkalmazni, hogy azok hosszútávon is fenntartható megoldást jelentsenek az iparági szereplőknek. Ahhoz, hogy a pesszimista forgatókönyvek által 2040–2050-re progonosztizált környezeti összeomlást elkerüljük, az új technológiák mellett új szemléletmódra is szükségünk lesz.
Adatgazdaság kontra fenntarthatóság
Darázs Lénárd plenáris előadásában kiemelte, hogy az egyre növekvő adatmennyiségek és a digitális átállás új dimenziókat nyitottak az adatgazdálkodásban. A rektorhelyettes szerint K+F pályázatokból is jól látszik, hogy a digitalizáció és a fenntarthatóság került fókuszba, amikor a fejlesztési források elosztása kerül szóba.
Egy közelmúltban készült felmérés alapján rámutatott: 2030-ra az európai áramfogyasztás 5 százalékát kizárólag az MI és az adatgazdaság fogja lekötni. Bár az Amazon, a Microsoft és a Google elkötelezte magát amellett, hogy az MI-hez kapcsolódó infrastruktúráikat megújuló energiával működteti, ez az ígéret a körülmények változásával módosulhat, és felmerülhet a fosszilis energiaforrások visszahozatalának kérdése is.
A rektorhelyettes szerint ugyanakkor reménykedésre adhat okot, hogy az MI segíthet is a fenntarthatóságban, hozzájárulhat az energiahatékonyság növeléséhez, az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez vagy akár a személyes és ipari energiafelhasználás optimalizálásához. A digitalizáció tehát egyszerre jelent kihívást és lehetőséget. Darázs Lénárd szerint a fő problémát jelenleg az adatinfrastruktúrák fenntartható működtetése és energiaigénye jelenti, és ha nem sikerül feloldani az adatgazdaság és az energiaéhség közti konfliktust, az egyik terület fejlődése meg fog torpanni.
A konferencia folytatásában ezután nyolc szekcióban közel negyven előadás hangzott el, amelyek a zöld üzleti gondolkodás különböző összefüggéseit járták körül. Szó esett a fogyasztói magatartás fenntarthatósági vetületeiről, a turizmus és a városfejlesztés zöld szempontjairól, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság kihívásairól, valamint a körforgásos gazdaság és a kritikus nyersanyagok kérdésköréről is. A résztvevők emellett képet kaphattak többek között Ausztria, Szlovénia, Grúzia, Libanon és a közép-ázsiai országok fenntarthatósági gyakorlatairól is.
Forrás: ELTE SEK
Fotók: Kleinhappel Miklós