Magyar adatbázis segíti a James Webb-űrtávcső fejlesztését
A Hubble-űrtávcső utódja jól ismert csillagok megfigyelésével nyert fényességértékek és színképek elméleti modellekkel való összehasonlításával tudja műszereit kalibrálni, ennek alapja az új adatbázis. A „BOSZ” spektrumkönyvtár – amelynek megjelölését a csoport két vezetőjének nevéből (Ralph BOhlin és Mészáros SZabolcs) képezték – a Mészáros és munkatársai által 2012-ben kiszámolt csillaglégkör-modelleken alapul. A BOSZ színképei az STScI munkatársainak köszönhetően a Mikulski Archive for Space Telescopes adatbázis részeként bárki számára kereshető formában elérhetők és letölthetők erről az oldalról.
Egy csillag valódi színképének szintetikus spektrumokkal történő összevetésével becslést adhatunk a csillag fizikai paraméterei közül az effektív hőmérséklet (Teff), a felszíni gravitációs gyorsulás (log g) és a Napéhoz viszonyított kémiai összetétel értékeire. Utóbbi esetében lehetőség van az ún. fémesség ([Fe/H]), azaz az összes többi kémiai elemnek a csillag hidrogéntartalmához viszonyított arányának megállapítására, vagy ezen belül jó néhány egyedi kémiai elem koncentrációjának mérésére. A származtatott paraméterek természetesen függenek attól, hogy a szintetikus spektrumokat milyen feltevéseken – például lokális termodinamikai egyensúly a csillag légkörében (LTE) – alapuló modellből és milyen színképvonal-listák felhasználásával számolták ki.
A hidrogén Hα Balmer-vonalának profilváltozása az effektív hőmérséklet függvényében 300000-es felbontásnál. A vákuumbeli hullámhosszakat a Nemzetközi Csillagászati Unió (IUA) által elfogadott formula alapján a levegőben érvényes hullámhosszakra számoltuk át. (Mészáros és Kovács, 2017)
A spektrumadatbázis létrehozásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy a csillagok légkörének tulajdonságait leginkább befolyásoló fizikai paraméterek és a kémiai elemek részarányai nagy tartományt fogjanak át. Utóbbiak közül a legfontosabb a szén vashoz ([C/Fe]) és az ún. alfa-elemek vashoz viszonyított arányának ([α/Fe]) figyelembe vétele. A BOSZ adatbázis összesen 312 kémiai összetételt tartalmaz: a legfémszegényebb modellek például 316-szor kevesebb héliumnál nehezebb elemet tartalmaznak, mint a Nap. Egy-egy kémiai összetételen belül az effektív hőmérsékletek 3500 K-től 30000 K-ig, míg a log g értékek 0-tól 5-ig terjednek, a kezdőértékük azonban a hőmérséklettől függ.
Az így létrehozott adatbázis lefedi a megfigyelhető csillagok paramétereinek 99%-át, a leghalványabb vörös törpéktől kezdve egészen a szuperóriás csillagokig.
A kiszámolt szintetikus színképek száma közel 1,3 millió, ezek több felbontást is lefednek R = 300000, és R = 200 között, ami még inkább segíti a felhasználhatóságukat. (Egy színkép felbontása azt mutatja meg, hogy mennyire finom részletek figyelhetők meg benne. Minél nagyobb a szám, annál jobb a felbontás, és annál több információ olvasható ki belőle.) A színképek hullámhossz-tartománya 100 nanométertől 320 mikrométerig terjed, azaz a távoli ultraibolyától a szubmilliméteres tartományig a teljes elektromágneses spektrumot lefedik. Ezzel a BOSZ adatbázis a jelenleg elérhető legnagyobb hullámhossz-, atmoszferikus paraméter- és kémiaiösszetétel-tartományt lefedő spektrumkönyvtár. A hullámhossz-értékek vákuumra vonatkoznak, hiszen a JWST - mint az a nevében is benne van - nem földi, hanem űrtávcső lesz. A BOSZ spektrumai azonban a hullámhosszakat a vákuumbeli értékről a levegőben érvényes értékre átszámolva nem csak a JWST műszereivel nyert adatok elemzésénél, hanem a földi távcsövekre szerelt spektrográfok által szolgáltatott színképek vizsgálatában is használhatók.
A hidrogén Hα Balmer-vonalának profilváltozása a felszíni gravitációs gyorsulás függvényében 300000-es felbontásnál. A vákuumbeli hullámhosszakat a Nemzetközi Csillagászati Unió (IUA) által elfogadott formula alapján a levegőben érvényes hullámhosszakra számoltuk át. (Mészáros és Kovács, 2017)
A teljes, tömörített adatbázis mérete meghaladja a 3,7 TB-ot, kibontva azonban megközelíti a 20 TB-ot. A számolás párhuzamosan három hardveren zajlott. A színképek körülbelül 70 százalékát a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) budapest2 nevű szuperszámítógépe számolta ki, amelyen egy-egy kémiai összetétel lefutásához, egyszerre átlagosan mintegy 80 processzort igénybe véve, nagyjából egy nap kellett. A spektrumok mintegy 20 százalékát az ELTE IIG atlasz nevű konfigurációja generálta, míg a maradék 10 százalék számolása az ELTE Gothard Obszervatórium gépein futott le. Részletes statisztika az NIIF budapest2 gépéről áll rendelkezésre, itt több mint 250 ezer CPU-órát használt fel a projekt a számításokhoz.
A BOSZ színképei az STScI munkatársainak köszönhetően a Mikulski Archive for Space Telescopes adatbázis részeként bárki számára kereshető formában elérhetők és letölthetők erről az oldalról. (Bohlin és mtsai, 2017)
A kutatást az MTA Prémium Posztdoktori Kutatói Program és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (K-119517) támogatta. Külön köszönet illeti az NIIF-et és az ELTE IIG-t a szuperszámítógépes hozzáférés biztosításáért.
Forrás: MTA