Magyar-észt együttműködés a digitális egészségügyért

2020.03.31.
Magyar-észt együttműködés a digitális egészségügyért
Kétoldalú szándéknyilatkozat született állami, egyetemi és vállalati szereplők bevonásával a mesterséges intelligencia egészségügyi célú fejlesztéséről, alkalmazásáról. A projekt adattudományi és bioinformatikai feladataiban részt vesznek az ELTE TTK fizikusai is Csabai István professzor vezetésével.

A felek az együttműködés során szakmailag és iparpolitikailag igazolt, exportképes megoldásokat készítenek elő, amelyek akár uniós innovációs projektek megalapozására is alkalmasak lehetnek.

A Semmelweis Egyetem a Tématerületi Kiválósági Program keretében 1,7 milliárd forintos támogatást kapott különböző kutatási területekre, ebből közel 240 millió forintot fordítanak a mesterséges intelligencia alapú vastagbélrák-szűrő és mammográfiai algoritmusok kifejlesztésére. Ebbe a projektbe kapcsolódnak be az ELTE TTK fizikusai Csabai István professzor vezetésével. A nagy, heterogén, nemzetközi adatbázisokra épülő, evidencia-alapú orvosláshoz szükséges adattudományi és bio-informatikai tudást igénylő folyamatokban vesznek részt. Az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék professzora kutatócsoportjával együtt a biztonságos adatkezelés,

a gépi intelligencia megbízhatóságának határait és lehetőségeit térképezi majd fel.

A kutatásokat a Semmelweis Egyetemmel szoros együttműködésben valósítják meg, mivel a multidiszciplináris területeken nem csak nemzetközi, hanem a hazai tudás-centrumok együttműködésére is szükség van. Az együttműködés nemzetközi szinten is kiemelkedő, 21. századi példát mutathat arra, hogy az orvoslásban felhasznált adat életeket menthet – áll az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében.

Az információ-alapú gazdaságban fontos a megfelelő szabályozási keretek kidolgozása is. Ezek a folyamatok viszonylag időigényesek, sok esetben a megfelelő jogi kategóriák kidolgozása is kihívást jelent. Ennek ellenére bízunk abban, hogy a kutatások egyes részeredményei már néhány éven belül alkalmazhatók lesznek a napi gyakorlatban – mondta el Pollner Péter, az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport tagja, aki szintén részt vesz a kutatásban.

Az Észtországban már folyamatban lévő kezdeményezésekre építve a közös munka később a szív- és érrendszeri betegségek kockázatait megállapító alkalmazások kidolgozására is kiterjedhet.

Forrás: ELTE TTK