Magyar kutatók drónokkal derítik fel a vadlovak összetett társadalmát

Egy nagy állatcsoport szociális viselkedésének vizsgálata fáradságos, rengeteg időt igénylő munka klasszikus megfigyelési módszerekkel. Az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kutatóinak a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmánya azonban rávilágít, hogy nagyfelbontású adatokat gyűjtve az állatok mozgásáról már néhány percnyi felvétel is elegendő információt szolgáltathat ahhoz, hogy a populáció társas felépítését megismerjük, sőt akár a csoport dinamikájának múltjáról és jövőjéről is következtetéseket vonhassunk le. 

„A hortobágyi Przewalski-ló ménes csoportos mozgását szerettük volna vizsgálni. Azonban közel 300 állat egyidejű megfigyelése korántsem egyszerű feladat – mondja Ozogány Katalin, a tanulmány első szerzője, a HUN-REN–DE (korábban ELKH-DE) Viselkedésökológiai Kutatócsoport munkatársa. – Drónokkal készítettünk légi videókat a a rezervátumban mozgó ménesről, és a felvételek alapján határoztuk meg nagy tér- és időfelbontással az egyedek mozgási útvonalát.”

Többszintű társadalom

Az állatvilágban ritka az a többszintű társadalmi struktúra, ami az emberekre is jellemző. Főleg főemlősöknél találkozhatunk vele, de ceteknél, elefántoknál és egyes patásoknál is előfordul, hogy az egyedek kisebb, főként családi csoportokat alkotnak (például háremeket vagy egy matriarcha által vezetett rokoni csoportot), és ezek a családi csoportok egy nagyobb, lazább közösséget alkotnak.

A Hortobágyi Nemzeti Park Pentezug rezervátumában a vadlovak háremei együtt mozognak, nagy, összetett ménest alkotva. Minden hárem egy csődörből, néhány kancából és fiatal utódaikból áll. 

A Hortobágyon 1997 óta élnek Przewalski-lovak a Pentezug Rezervátumban. Az alapítás utáni első években a vadlovak háremei egymástól távol, saját területen mozogtak és egymással ritkán kerültek interakcióba. Az utóbbi években azonban a háremek együtt egy nagy ménest alkotnak, amelyben a háremek továbbra is elkülöníthetők, de a rezervátum területén együtt mozognak. A kutatók ennek az összetett, háremekből álló ménesnek a csoportos mozgását vizsgálták.

Csoportos mozgás elemzés a társas viselkedés vizsgálatában

A mozgás elemzése azonban meglepő eredményeket szolgáltatott. „A csoport egyedei összehangolják mozgásukat, igazodnak egymáshoz, és ezeket a finom interakciókat kimutatva kiderült, hogy az együttes mozgás alapján megismerhetjük a ménes szociális hálózatát” – magyarázza Nagy Máté vezető szerző, az ELTE Biológiai Fizika Tanszék munkatársa, az MTA-ELTE Csoportos Viselkedés ‘Lendület’ kutatócsoportjának vezetője.

A vadlovak valaha benépesítették Eurázsia füves pusztáit, de ma már csak pár nemzeti parkban élnek. 

A kutatók a rövid, néhány perces mozgás megfigyeléseket a Hortobágyi Nemzeti Park két évtizedre visszanyúló populáció megfigyelési adataival vetették össze. A vadlovakat a rezervátum alapítása óta egyedileg felismerik a park dolgozói, és rendszeresen adatokat gyűjtenek a populáció változásáról. „A populáció-monitoringnak köszönhetően ismerjük az állatok leszármazását (amit genetikai mintavétellel is megerősítünk), illetve a szociális rendszerben elfoglalt helyüket, vagyis rendszeresen feljegyezzük, hogy melyik egyed melyik háremhez tartozik” – teszi hozzá Kerekes Viola társszerző, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vadló projekt vezetője.

A ménes szociális hálózata

Az elemzések rámutattak, hogy a vadlovak szociális kapcsolatai összefüggenek a rokonsággal és az állatok korábbi ismeretségeivel. A kancák például közelebb helyezkednek el a szociális hálózaton azokhoz a kancákhoz, akikkel régebb óta háremtársak.

A háremek ménessé szerveződésében a rokonság jelentős szerepet játszhat,

mivel a testvér csődörök háremei egymáshoz közelebb helyezkednek el a szociális hálózaton, mint a nem rokon csődörök háremei. A közelebbi háremek között, ugyanakkor, kimutathatóan nagyobb volt a kancák átvándorlása, ami az ismerősi kapcsolat révén szintén hozzájárul a háremek közötti kapcsolatokhoz.

A hárem csődörök megküzdenek a kancákért, és védelmezik háremüket a ragadozókkal és agglegény ménekkel szemben.

„Kivételes lehetőség, hogy egy teljes populáció szociális hálózatát és annak dinamikáját feltárhatjuk” – jegyzi meg Fülöp Attila társszerző, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem és a HUN-REN–DE Viselkedésökológiai Kutatócsoport munkatársa. Kiderült, hogy

a ménes szociális hálózatában centrálisabb helyet foglalnak el a régebb óta fennálló és több tagot számláló háremek,

melyek tipikusan idősebb, tapasztaltabb csődörhöz tartoznak. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a háremcsődörök szövetséget alkotnak, hogy az agglegény ménekkel szemben hatékonyabban védelmezhessék háremeiket.

Jövőbeli csoportdinamika

„A vizsgálat egyik meglepő fordulata, hogy a jövőbeli csoportdinamikára is következtetni tudunk a jelenlegi mozgás megfigyelése által” – mondja el Barta Zoltán vezető szerző, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani Tanszékének és a HUN-REN–DE Viselkedésökológiai Kutatócsoportjának vezetője. Azok a kancák ugyanis, amelyek a légifelvételek idején más háremekben éltek, de a felvételt követő két évben háremtársak lettek, már a felvétel készítése idején hasonlóbb pályán mozogtak, mint a többi kanca.

A Przewalski-ló a vadló utolsó élő alfaja, őshazája Mongólia. Eredeti mongol neve takhi, jelentése szellem.

„Nem csupán a Przewalski-lovak szociális életéről tudtunk meg új, eddig ismeretlen részleteket, de rávilágítottunk arra, hogy a drónos megfigyelési módszer, mely akár vad populációkon is alkalmazható, rendkívül sok információval szolgálhat” – teszi hozzá a kutató.

Forrás: ELTE TTK
Borítókép: A vadlovak szoros társas kapcsolatokat alakítanak ki egymással, míg közös háremben élnek. Mind múltbéli kapcsolataik, mind rokoni szálaik hatással vannak arra, hogy a mozgások során milyen közel vannak egymáshoz háremeik. A cikkben található valamennyi fotót Ozogány Katalin készítette.