Már az újszülöttek is érzékelik a társas viszonyokat
Számtalan állat- és növényfaj képes információt közölni (például vészjelzésekkel vagy illatok kibocsátásával), de a jeleket még legközelebbi emberszabású rokonaink is az itt és most vonatkozásain belül értelmezik. Kizárólag mi, emberek azonosítjuk be magát a kommunikációs szándékot, függetlenül a pillanatnyi környezeti körülményektől – és erre akkor is képesek vagyunk, ha nem is tudjuk, miről szól pontosan az üzenet.
A nyelvevolúció legtöbb elmélete szerint a nyelv elsajátításához a nyelv belső nyelvtani szabályrendszerére vagy pedig a nyelvi jelek szimbolikus, absztrakt természetére kell érzékenynek lennünk születésünktől. Arra azonban egyik elmélet sem tér ki, vajon a kizárólag az emberre jellemző kommunikációs információátadás érzékelésének képessége velünk született-e. Forgács Bálint és kutatótársai most arról számoltak be a Scientific Reports-ban, hogy ez a képességünk bizony velünk született.
„Azt már tudtuk, hogy az újszülöttek beszédre specializálódott agyterülete képes a beszédből ’kivonni’ a nyelvi szerkezetet – mondja az ELTE Kognitív Pszichológia Tanszék kutatója. – Feltételeztük, hogy az agyterület további titkokat is feltár, ha a kisbabáknak párbeszédeket mutatunk.”
A kísérletben a kutatók hangszórókon keresztül háromféle módon játszottak le szavakat újszülötteknek. Az egyik esetben két különböző hang ismételt váltakozva szavakat, a másikban egy hang mondott ki egymás után különböző szavakat, a harmadikban pedig a hangok visszhangszerűen ismételték egymást. A bal frontotemporális régió (ideértve a Broca-területet) leginkább a kommunikatív lejátszási módra reagált, vagyis abban az esetben volt a legaktívabb, amikor különböző hangok ismételtek felváltva szavakat.
A beszédre specializált Broca-régió már születéskor érzékeny magára az emberi kommunikációra is.
„Ez azt jelzi, hogy a nyelvi feldolgozást végző agyterületek már a születéskor aktívak, és nem kizárólag a nyelv struktúráját azonosítják, de a funkcionális nyelvhasználatra is érzékenyek – mondja Gervain Judit, a Padovai Egyetem kutatója. – Úgy tűnik, hogy ez a veleszületett rendszer az anya-csecsemő kettősön kívül eső, azaz harmadik felek közti információcserét, kommunikációt is érzékeli.”
Az eredmények szerint tehát velünk született mechanizmusok révén lehetünk képesek az emberi kommunikáció beazonosítására, ami új perspektívát nyit a nyelvevolúcióra is. Az is újdonságnak számít, hogy a nyelvet nem csupán nyelvtani, strukturális jellegzetességei alapján fedezzük fel és tanuljuk meg, de használata, a beszélők és hallgatóság interakciós mintái alapján is. A kutatás elsőként mutat rá, hogy az újszülöttek nem csak azt képesek követni, ha valaki interakcióba lép velük, de azt is, ha a környezetükben lévő emberek egymással interakcióban vannak, akár úgy, hogy ők nem részvevői a kommunikációnak. Ez pedig azt mutatja, hogy az újszülöttek jóval érzékenyebbek a társas viszonyokra, mint korábban gondoltuk.
A tanulmány a Scientific Reports 2022. január 24-i számában jelent meg. Szerzői Forgács Bálint és Gervain Judit mellett Tauzin Tibor és Gergely György (CEU).
Borítófotó: Peter Oslanec