Még soha nem voltunk ennyire felkészültek egy világjárványra

2020.01.30.

A Kínában nemrég felbukkant új koronavírus két hónap alatt az ország legtöbb tartományában és – Dél-Amerikát leszámítva – valamennyi lakott földrészen megjelent. Müller Viktor, az ELTE TTK Biológiai Intézet vírusfertőzésekkel foglalkozó tudományos munkatársa foglalja össze, hogyan viszonyul a vírus a korábbról ismert kórokozókhoz, és mire számíthatunk a fertőzéssel kapcsolatban.

Az új koronavírus – pillanatnyi nevén a 2019-nCoV – minden jel szerint állatokról terjedt át emberre. Az így induló fertőzést „zoonózisnak” nevezzük. A zoonózisok többsége tünetmentes, ezért általában észrevétlen marad, néha azonban akár halálos kimenetelű is lehet (például a veszettség). Egy dologban azonban jellemzően megegyeznek: emberről emberre nem, vagy csak kis hatékonysággal képesek terjedni. Ez érthető, hiszen eredetileg egy másik faj megfertőzéséhez alkalmazkodtak. Nagyon ritka („evolúciós véletlennek” tekinthető) eset az, amikor előzetes alkalmazkodás nélkül az emberi fajban is hatékony fertőzésre képes egy ilyen kórokozó. Ilyenkor azonban annál nagyobb lehet a kialakuló járvány, hiszen

az emberi immunrendszer kezdetben védtelen a még ismeretlen támadóval szemben.

Tudunk ilyen esetekről. Állati eredetű kórokozó volt felelős a történelem pusztító pestisjárványaiért. Állati vírusból származó gének indították hódító útjára a huszadik század elején a spanyolnátha influenzavírusát is. Az új koronavírus terjedéséről olvasva sokakban valószínűleg e rettenetes történelmi járványok képe jelenik meg, vagy – ami rosszabb – fiktív, jelenkori járványokat bemutató filmek apokaliptikus pusztításai. Ez a pánik azonban a 2019-nCoV jelenlegi járványügyi helyzetében egyáltalán nem indokolt.

Kép forrása: MTI/EPA/Vu Hong

A mostani járvány előképe, a közeli rokon koronavírus által okozott SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) a 2002–2003 között lezajlott járvány során körülbelül 10%-os halálozási arányt mutatott a betegek körében. Az új koronavírus az eddigi adatok alapján lényegesen kisebb halálozási kockázattal jár, és az eddigi esetek alapján elsősorban az idős vagy krónikus betegségben szenvedő fertőzöttekre veszélyes. A mortalitásra vonatkozó becsléseket befolyásolhatja, hogy a jelenleg ismert megbetegedések egy része még nem zajlott le, ugyanakkor viszonylag jelentős arányban alakul ki tünetmentes, és így sok esetben felderítetlenül maradó fertőzés.

Amikor felmérjük a fenyegetés mértékét, a vírus által okozott betegség súlyossága (vagyis: várhatóan mi történik a betegekkel?) mellett a kórokozó terjedési képessége (vagyis: hányan kapják el?) is fontos tényező. Az új vírus terjedésére vonatkozó becslések szerint a jelenlegi járvány növekedésének kezdeti üteme valamivel lassabb volt annál, amit a korábbi SARS-járvány esetében tapasztaltak. A szintén Kínából induló korábbi fertőzés az új koronavírushoz hasonlóan szintén gyorsan eljutott valamennyi földrészre, mégis sikerült egy éven belül járványtani intézkedésekkel megállítani. Sajnos az új járvány esetében az eddigi erőfeszítések egyelőre kevésbé hatékonyan tudták gátolni a terjedést. A fertőzés útja a két vírus esetén hasonló: elsősorban közeli kontaktussal terjednek.

Az új vírus erejét paradox módon éppen a gyengesége adhatja.

A SARS esetén a fertőzöttek többsége felismerhető tüneteket mutatott, így hatékonyan működött a klasszikus járványtani eszköz, a vírus hordozóinak elkülönítése. Az új vírus kevésbé súlyos betegséget okoz, így gyakrabban maradhat észrevétlen, ugyanakkor a könnyebb lefolyású fertőzésekből is továbbadódhat. Ez jelentősen megnehezíti a járvány elleni küzdelmet.

Kép forrása: MTI/EPA/Costfoto/Szu Jang

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a járvány terjedésének kezdeti szakasza alapján még nem lehet megbízható jóslatokat adni a járvány végső kimenetelére. Várhatóan néhány héten belül eldől, hogy Kínán belül sikerül-e megállítani, majd visszaszorítani az új vírus terjedését, mielőtt más országokban is el tudna indítani újabb járványos gócokat.

Ha pusztán járványtani eszközökkel nem sikerül megállítani a fertőzést, akkor – a történelem során először – van rá esély, hogy a tudomány még időben a kezünkbe adjon egy olyan fegyvert, amivel hatékonyan védekezhetünk. Az elmúlt évtizedekben mind az oltóanyag-, mind a gyógyszerfejlesztés üteme jelentősen felgyorsult. Máris egyszerre több kutatócsoport kezdte el az új koronavírus elleni védőoltás fejlesztését, és – köszönhetően a legújabb technológiáknak – néhány hónapon belül ígérik a kísérleti vakcinák első kipróbálását embereken. Bár a különféle kórokozók jelentősen különböznek abban, hogy mennyire könnyű vagy nehéz hatékony vakcinát fejleszteni ellenük, reményre ad okot, hogy több állati koronavírus ellen már létezik védőoltás, és a korábbi emberi koronavírusok elleni kísérleti fejlesztések is támpontul szolgálnak. Ezzel egyidejűleg elkezdték olyan gyógyszerek alkalmazhatóságát vizsgálni, amelyek egyéb vírusok ellen már bizonyítottak. Várható emellett új, célzott gyógyszerek kifejlesztése is, amelyek gyors bevetésében segít, hogy az elmúlt évtized két nagy afrikai Ebola-járványa során már kidolgozták a járványtani vészhelyzetben alkalmazható, gyorsított engedélyezés lehetőségeit. Egy brit virológus szavaival élve: a világ még soha nem volt ennyire felkészült egy új járványra, mint most.

Müller Viktor elméleti biológus, az ELTE Biológiai Intézetének tudományos munkatársa, az ELTE Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program résztvevő kutatója. Fő kutatási területe a vírusfertőzések számítógépes elemzése. Legfontosabb eredményeit a HIV-fertőzés szervezeten belüli folyamatainak és járványos terjedésének matematikai és számítógépes modellezésében, a vírus klinikai és genetikai adatainak elemzésében, valamint fertőző és nem fertőző betegségek evolúciós hátterének kutatásában érte el. 2014-ben az MTA Bolyai Plakett kitüntetettje.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem január 29-én közleményben tájékoztatta az Egyetem polgárait intézkedéseiről a szezonális influenzavírus és a koronavírus okozta megbetegedések megelőzése érdekében. A friss járványtani fejleményekről a hazai média naprakészen tudósít, hiteles tájékoztatást pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központ szolgáltat.

Forrás: ELTE TTK
Borítókép: A metró bejáratánál ellenőrzik az utasok testhőmérsékletét Pekingben 2020. január 26-án. Fotó: Betsy Joles/Getty Images