Megnyílt az ELTE BTK Grúz Könyvtár
Grúzia folklórja és irodalma foglalkoztatta elsősorban Istvánovits Márton néprajzkutatót és filológust, akinek nevét viseli az ELTE BTK Múzeum körúti épületében megnyitott Grúz Könyvtár. Az ünnepélyes megnyitón Zaal Gogszadze grúz nagykövet mellett részt vett Borhy László, az ELTE rektora és Sonkoly Gábor, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, valamint az Istvánovits család. Az ELTE Orientalisztikai Intézetéhez tartozó könyvtár megnyitását követően a vendégek a kari tanácsteremben tekinthették meg a nagykövetség vándorkiállítását, mely a grúz írásbeliség emlékeit mutatja be. Borhy László rektor elmondta: büszke rá, hogy grúz nyelvet és kultúrát is oktatnak az ELTE Bölcsészettudományi Karán, és a magyar kartvelológia (grúzkutatás) erősödését támogatják, ezt segíti elő a 2018-ban a Tbiliszi Állami Egyetemmel megkötött egyezmény is.
Az ELTE Történettudományi Karán néprajz–muzeológia szakon szerzett oklevelet 1955-ben, majd a filológiai tudományok kandidátusa fokozatot Tbilisziben 1959-ben. Szakmai tevékenysége többek között az Országos Néprajzi Múzeumhoz, a Tbiliszi Állami Egyetemhez, az ELTE BTK Folklór Tanszékéhez, illetve az MTA különböző kutatócsoportjaihoz kötötte. Mesekutatóként került kapcsolatba a kaukázusi népek folklórjával, s kezdett grúz folklorisztikával foglalkozni. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a kaukázusi irodalmi formák összehasonlító irodalmi vizsgálata, a grúz lovagregény és a grúz eposz vizsgálata terén. A kortárs és klasszikus grúz irodalom mellett folklórt is fordított, elsősorban népmeséket, mítoszokat és mondákat.
Zaal Gogszadze nagykövet megemlékezett róla, hogy előző nap, április 14-én jelentős ünnepet tartottak: a grúz nyelv napját, az anyanyelv napját. Az ünnep történetéről felidézte: 1978-ban a szovjet kormány úgy döntött, ne a grúz legyen az államnyelv, hanem az orosz. Ez hatalmas tiltakozást váltott ki a kaukázusi országban, több tízezren tüntettek 1978. április 14-én, végül meglepő, példa nélküli módon az oroszok visszakoztak. A nagykövet méltatta Istvánovits Márton munkásságát és az eltökéltségét, amivel pár év alatt olyan szinten megtanulta a nyelvet, hogy a doktori értekezését már ezen a nyelven írta meg Tbilisziben. Istvánovits Márton azt szerette volna, hogy grúz barátai mindig emlékezzenek rá – ez a kívánsága teljesült, mondta Zaal Gogszadze. Sonkoly Gábor dékán a grúz–magyar kapcsolatokról, illetve a két nemzet történelmének, kultúrájának hasonlóságairól beszélt, majd Zsigmond Benedek armenológus, Kaukázus-kutató – aki az ELTE-n grúzt is oktat – többek között a 19. században megindult magyar grúzkutatást mutatta be. Az első kutatók a magyarok őseit keresve mentek Keletre, és kerültek kapcsolatba a kaukázusi népekkel. Beszélt Tardy Lajos és Istvánovits Márton munkásságáról is.
A világon egyedülálló grúz írás három ábécével rendelkezik (ebből egyet használnak napjainkban), melyek mindegyikét védendő szellemi, kulturális örökségnek nyilvánította az UNESCO. A három ábécé betűvariánsait, illetve keresztény kéziratokról – liturgikus könyvek, bibliák részleteiről – készült reprodukciókat lehetett megtekinteni az egy estés tárlaton.
Forrás: Magyar Kurír
Fotók: Merényi Zita