Megújuló energia Magyarországon

Magyarország energiarendszerét egyelőre nem formálta át a világban zajló energiaforradalom. Az Európai Unióban rendre a sereghajtók között vagyunk a megújuló energiás rangsorokban, különösen a legnagyobb növekedési potenciállal bíró szél- és napenergia esetében. Miért? Erre a kérdésre keresi a választ Antal Miklós humánökológus elemzésében.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal kötött támogatási szerződés alapján, az OTKA-PD116638 kutatás részeként létrejött tanulmány szerint a magyarázat különböző érdekcsoportok vetélkedésében és politikai döntésekben keresendő. Az ELTE Társadalomtudományi Kar kutatója technológiai és szakpolitikai dokumentumok, 21 vezető villamosenergetikai szakemberrel készült interjú és az online médiában megjelent több mint 1500 újságcikk elemzése alapján rámutat a nukleáris energiával való versengő kapcsolat szerepére és a megújulókat hátrányosan érintő politikai döntések hatására is.

Antal Miklós szerint „az energetikai forradalom nemzetközi trendjeit a magyarok többsége nem ismeri: észre sem vesszük, hogy miből maradunk ki.” Végül pedig arra a következtetésre jut: „Akármilyen módon is születnek a döntések a jövőben és bárhogy is végződik a bizonytalanul haladó paksi bővítési folyamat, a modern, olcsó, biztonságos és megfizethető áramellátás elképzelhetetlen a megújuló energiaforrások sokkal gyorsabb fejlesztése nélkül”.

Mint korábban megírtuk: az ELTE-n Antal Miklós humánökológus a munkaidő-csökkentés lehetőségeit vizsgálja majd a következő öt évben az Akadémia Lendület programjának támogatásával.